A kilencvenes évek elején a bölcsődék száma meghaladta az ezret, mára csak 561 ilyen létesítmény maradt. A drasztikus intézménybezárások nyomán jelenleg 32 ezer gyerekre 25 ezer férőhelyen vigyáznak. Az önkormányzatok képtelenek elég helyet biztosítani, és anyagilag sem tudják felvenni a versenyt, így szinte mindenhol el kell utasítaniuk a bölcsődébe jelentkezők minimum 20 százalékát. Hasonló nehézségekkel küzdenek azok a szülők, akik óvodába íratnák csemetéiket. Van olyan település, ahol már a jövő évi, 2009-es tanévkezdésre foglalják a helyeket.
*
A Mohácsot hat éve ellenzékben vezető Szekó József (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok nem támaszkodhatnak a kormányra, ezért az egyetlen megoldás az, ha elébe mennek a közelgő problémáknak. – Saját forrásból több millió forintot költöttünk arra, hogy 15-20 százalékkal bővítsük a bölcsődék férőhelyeit, ezenkívül már bevezettük a családi napközit, ami azt jelenti, hogy egy-két anyuka reggeltől estig saját otthonában felügyel öt-hat gyerekre – nyilatkozta a polgármester. S hozzáfűzte, csak ennek, és nem a minisztérium beváltatlan ígéreteinek köszönhető, hogy Mohácson elmaradtak a dömpingszerű túljelentkezések.
Sokkal kétségbeejtőbb a helyzet a fővárosban. A XI. kerületben 110 százalékos telítettség mellett 220-an várakoznak bölcsődei férőhelyre, míg a II. kerület 150 százalékos telítettséggel kénytelen megbirkózni. A kerületben található Akadémiai Óvoda és Bölcsőde például azonnali átalakításra kényszerült, hogy 20 fős csoport elhelyezésére alkalmas helyiséggel bővíteni tudják az épület befogadóképességét, ám még így sem tudnak minden igénynek eleget tenni.
Nem túl rózsás a helyzet Baján sem, ahol Búcsú Lajos alpolgármester elmondta: 50-60 százalékos a városi bölcsődék túlterheltsége, a gyermekek további 40 százaléka szorulna felvételre, de nincs több hely. A fideszes politikus szerint a jelenlegi normatíva a kiadások összköltségének a felét sem finanszírozza, fokozva ezzel a város nehézségeit. Noha az óvodák esetében a túljelentkezés aránya alacsonyabb, a harminc százalékot így is eléri az évről évre növekvő plusz beíratási igény.
A miniszterelnök feleségének, Dobrev Klárának tavaszi ötletét, miszerint a gyes időtartama háromról két évre csökkenjen, Búcsú Lajos minden szakmai alapot nélkülöző, komolytalan felvetésnek nevezte. Hozzátette, ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nemcsak a bölcsődék számát kellene emelni országszerte, de a kormány munkahely-teremtési politikáját is felül kellene vizsgálni. Emlékezetes, a kormányfő felesége egy áprilisban tartott előadásában beszélt arról, hogy az anyasági támogatások rendszere átalakításra szorul, mert azáltal, hogy a gyes, illetve a gyed három évig jár az édesanyáknak, „több százezer gyereket és anyát zárunk be másfél szobás panellakásokba, és ítélünk végeláthatatlanul zajló szürke hétköznapokra”. Hogy az anyák mihamarabb újra munkába állhassanak, Dobrev Klára két évre csökkentené a támogatás idejét.
Negatív véleményének adott hangot e megnyilvánulást értékelve Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOSZ) elnöke, rámutatva: a gyermek első pár évében a család szerepe és jelenléte meghatározó, ezért őrültség volna két évre csökkenteni az otthon maradás lehetőségét. – A kormány kommunikációja a munkaerőpiacra viszi az anyákat, miközben káosz uralkodik a gyerekek beíratása körül. Dobrev Klára hozzá nem értéséről tett tanúbizonyságot legutóbbi ötletével – fejtette ki álláspontját a NOSZ elnöke.
Lantai Csilla, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály Gyámügyi Osztályának vezetője úgy nyilatkozott: 2004 és 2008 között összesen 4,1 milliárd forint ráfordítással több száz férőhellyel bővült a hálózat. A szaktárca felmérése szerint további tizenötezer bölcsődei férőhelyre volna szükség, amihez azonban 60 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást kellene biztosítani.
rendőrség
Az őzek párzási időszaka miatt van veszély az utakon
