Szaturnusz-holddal randevúzik a Cassini

A Szaturnusz Enceladus nevű holdjának közelében halad el ma az amerikai Cassini űrszonda. Az égitest szeizmikus aktivitását megörökítő közeli felvételek kideríthetik, van-e vízpára vagy folyékony víz az égitest felszínén.

Ma ötödször is elhalad a Szaturnusz Enceladus nevű holdja mellett az amerikai Cassini szonda. A gyűrűs bolygó világát négy éve tanulmányozó űrhajó kamerája ezúttal ötven kilométeres magasságból készít felvételeket az égitest déli sarkvidékéről. A NASA reméli, hogy a közeli felvételek segítségével sikerül többet megtudni annak a gejzírkitörésre emlékeztető jelenségnek a természetéről, amelyet korábban lencsevégre kapott a szonda – írta a Space.com.
A Cassini még 2005-ben fedezte fel, hogy a déli pólus Tigriskarmolásnak nevezett képződményeiből sugárban tör fel és több száz kilométeres magasságba lövell ki valamiféle jégszemcsére, vízre vagy vízpárára emlékeztető anyag, amely a Szaturnusz gyűrűiben is fellelhető. A most készülő, nagy felbontású képek és műszeres mérések remélhetőleg többet elárulnak az Enceladus geológiailag aktív területeiről és a feltörő anyag összetételéről. Főként a szonda pordetektorától várnak sokat a kutatók. Ez a műszer márciusban valamilyen okból sajnos éppen akkor mondta fel a szolgálatot, amikor a Cassini a legközelebb volt a szemcsékhez. A szonda októberben még kétszer halad el az Enceladus mellett.
A Cassini hétévi utazás és hárommilliárd kilométer távolság leküzdése után 2004-ben állt pályára a Szaturnusz körül. Eredetileg két évre tervezett misszióját négy évre hosszabbították, mert kezdetben is felbecsülhetetlen értékű ismereteket közvetített a Szaturnuszról és annak holdjairól. Adatai bebizonyították, hogy a gyűrűs planéta Titán nevű holdján – amelyen a Cassini által szállított leszállóegység, az európai Huygens szonda 2005-ben landolt – folyékony szénhidrogént tartalmazó tavak vannak.