Táncos uszodai mulatság

Férfi vízilabda-válogatottunk újabb fontos lépést tett tegnap a továbbjutás felé. Hogy a spanyolok elleni 8-5-ös győzelem a B csoport első helyét, s vele együtt az elődöntőt is jelenti-e, az a szombati Montenegró– Spanyolország találkozó eredményétől függ.

Ennél megindítóbban nem is végződhetett volna a tegnapi Magyarország– Spanyolország férfi vízilabda-mérkőzés. Önmagában nem is a 8-5-ös győzelem miatt, bár éppen az sem megvetendő, hanem mert a szervezők valahonnan kerítettek egy csárdást, és a meccs lefújása pillanatában ezt a hangfelvételt játszották le az uszodában. Több mint hétezer kilométerre az otthontól azt látni, hogy piros-fehér-zöldben tarkállik a lelátó, két, hortobágyi csikósnak öltözött srác parádézik az első sorban, és miközben a hangszóróból szól a népzenénk, néhány honfitársunk a kínai nézőkkel gyakoroltatja, hogy „Ria, Ria Hungária!” – hát, mindez így együtt, felér egy fél olimpiai aranyéremmel.
Egy egésszel persze már nem, azt inkább a pólósoknak kellene megnyerniük, de haladjunk csak fontolva: előbb jussanak tovább a csoportból, lehetőleg az első helyen. Ha valóban elhisszük, hogy a versenykiírás szerint a két legjobb pontegyenlősége esetén az dönt, miként végeztek a harmadikkal – ezt hivatalos dokumentumban még mindig nem láttuk, de mert minden érintett esküszik rá, hajlamosak vagyunk elfogadni –, akkor a tegnapi 8-5-öt majd a szombati Montenegró–Spanyolország találkozó eredményének függvényében lehet igazán értékelni. Illetve anynyit leszögezhetünk, hogy fura egy parti volt, hiszen az ellenfél 3-1-re megugrott, félidőben még mindig csak 6-5-re vezettek a mieink, majd a következő 16 percet 2-0-s részeredménnyel zárták.
Kemény Dénes szövetségi kapitánnyal megkíséreltünk szót váltani a montenegrói–spanyol derbi esélyeiről, de ő ettől határozottan elzárkózott, mondván, csak a következő riválissal, Ausztráliával hajlandó foglalkozni. Ismerve Keményt, mi ezt természetesen már csak az iránta érzett tiszteletünk miatt sem hisszük el, de Molnár Tamás helyette is megfelelt a kérdésre: „Nagyon jó eredménynek tartom a spanyolok elleni 8-5-öt, mert Montenegrónak keményen meg kell küzdenie a háromgólos győzelemért, egyáltalán, a győzelemért is.” Valóban, hiszen a spanyolok sem a vereség céljával ugranak vízbe szombaton, és nem is a magyaroknak akarják megszerezni az első helyet, hanem maguknak a másodikat.
A mieink legközelebb tehát az ausztrálokkal játszanak, mi pedig várhatjuk majd a találkozó végét, hátha megint felcsendül a csárdás. Ahhoz képest, hogy az első napokban azt hittük, még gyorsabb gyaloglás esetén is fullaszt a szmog, a csapvizet nemhogy ivás, de fogmosás céljára is roppant kockázatos használni, a gyümölcsről pedig nem tudtuk eldönteni, hogy mosatlan vagy a természetes vízzel mosott formában veszélyesebb, kezdjük belakni Pekinget.
Nem csak létezni lehet itt, élni is. Ha nem is nekünk, de házigazdáinknak feltétlenül.