Történelmietlen vádak

Az 1930-as évek Németorszá-gára emlékeztet napjainkban a magyar társadalomban tapasztalható kisebbségellenesség – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy, a roma holokausztról szóló nemzetközi konferencián. Ungváry Krisztián történész nem ért egyet a kijelentéssel, bár szerinte is van feszültség, amelyért szerinte elsősorban a magyar állam a felelős, mivel a rendszerváltást követően a munka biztosítása helyett a segélyekre szoktatta a cigányságot.

Hírösszefoglaló
2008. 08. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azok a kampányok, azok a bűnbakképző mechanizmusok és az a fajta társadalmi támogatottság, ami a 30-as években is megvolt, úgy tűnik, hogy itt is formálódik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a politikusok nem ismerték fel annak a veszélyét, hogy ezt meg kellene állítani – indokolta helyzetértékelését Kállai Ernő. Szerinte a politikai nyilatkozatok, aláírásgyűjtések ma már nem elegendőek, jogi lépésekre van szükség, mivel az elmúlt időszak felmérései azt mutatták, hogy a megkérdezettek akár 70–80 százaléka támogatta az olyan jelenségeket, amelyek valamilyen kisebbség ellen irányultak. Nő a társadalmi elégedetlenség, ami a kisebbségeken csapódik le, ezzel párhuzamosan erősödnek a kisebbségekkel szembeni „alternatív önvédelmi mozgalmak” – hangsúlyozta. Kállai szerint a romák abban felelősek, hogy az elmúlt évszázadokban nem sikerült ütőképes értelmiségi réteget kinevelniük és jelentős önszerveződő közösségeket létrehozniuk.
– Megértem, sejtem Kállai Ernő szavainak indítékát, azonban nem értek egyet azzal, hogy az 1930-as évek Németországára emlékeztet napjainkban a magyar társadalomban tapasztalható kisebbségellenesség – hangsúlyozta az ombudsman szavaira reagálva lapunknak Ungváry Krisztián. A történész szerint nem megalapozatlan a megállapítás, hogy manapság sokan szidják a cigányságot, a kialakult helyzetért azonban nem a társadalom, a roma közösség, hanem elsősorban a magyar állam a felelős, amely a rendszerváltást követően a munka biztosítása helyett a segélyekre szoktatta a cigányságot. Ungváry úgy vélte, a helyzet normalizálása érdekében a romák képviselőinek is óvatosabban kellene fogalmazniuk, mivel ők rendre azt állítják, hogy a feszültségek kialakulásában csak mások felelősek.
Napközben egyébként a szélsőségek elutasítására és az emlékezés fontosságára szólították fel az egész magyar és európai társadalmat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) budapesti székháza előtt felszólaló állami vezetők, politikusok a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke a társadalom egészének összefogását hirdette, mert mint fogalmazott, a „nácik reinkarnációja” ma is jelen van közöttünk. Ugyanakkor szerinte a cigányságnak nem kell félnie, mert a köztársaság józanul gondolkodó állampolgárai velük vannak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.