Újabb ötezer hektár ültetvénytől búcsúzhatunk

Azóta, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, minden a feje tetejére állt. A tavaly megszületett óriási borreform keretében például a teljes közösségi alapjogot felforgatták – állapította meg a minap egy Balatonlellén tartott szőlészeti és borászati konferencián a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Horváth Csaba közölte: az augusztus 6-án megjelent, és a mától hatályos rendelet szerint augusztus 21-ig támogatási kérelmet nyújthatnak be a szőlősgazdák újabb ötezer hektár ültetvény kivágására.

Azt vártam a csatlakozástól, hogy az unión belül lesz egy olyan stabil, jól kialakult rendszer, amelyben mindenki kristálytisztán látja a tevékenységi körét és annak feltételeit. Ahelyett, hogy mi vettük volna át a biztos hátteret, a nyugalmat Brüsszeltől, jogi vesszőfutásra kényszerülünk – jelentette ki a szakmai konferencián Horváth Csaba. A HNT főtitkára úgy látja, nem igazán értenek a szőlő- és bortermeléshez Brüsszelben. – Ráférne az Európai Bizottságra egy alapfokú borászati tanfolyam – vélekedett. Majd azzal folytatta, hogy tapasztalata szerint az utóbbi időben megváltozott az Európai Bizottság hazánkkal szembeni „állásfoglalásainak gyakorlata”.
– Múlóban van az az idő, amikor a pályázatoknál elkövetett botlásainkat, apró vétségeinket némi jóindulattal, a frissen csatlakozott országokkal szemben illő, kötelező elnézéssel kezelték. Keményebb időszak következik, vége a toleranciának – mondta határozottan Horváth Csaba.
Majd arról beszélt, hogy a hazai borágazat a csatlakozáskor rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Nem számolt azzal, hogy miközben a tagállamok összességében évenként 150-180 millió hektoliter bort készítenek, mi csak hárommillióval járulunk hozzá ehhez.
– Alapvetően ez utóbbi határozza meg a helyzetünket. Tehát nem mi vagyunk felelősek az európai bortermelésért. Nekünk kell alkalmazkodni. És ha tetszik, ha nem, ki kell dolgoznunk és követnünk kell egy alkalmazkodási stratégiát. Számunkra a legfontosabb most a belpiac. Fel kell hát készülnünk arra, hogy a fogyasztást nem a borászati technológiánk, hanem a fizetőképes kereslet határozza meg.
Horváth Csaba úgy látja: az
Európai Unió most kivágásokkal, telepítéskorlátozásokkal és engedménykötelezett lepárlással próbálja megszüntetni a felesleget. – Nem igazán nagy eredménnyel – jegyezte meg. – Most nemcsak a támogatási pénzek újraelosztásáról van szó, hanem a működési szabályok átalakulásáról is. A magyarországi kivágások tekintetében azok az ötvenöt éves gazdálkodók élveznek előnyt, akik huzamos idő óta kizárólag szőlő- és bortermeléssel foglalkoztak. (Más forrásból úgy tudjuk: azok a termelők, akik szerződésben vállalták a környezetkímélő gazdálkodást, nem pályázhatnak kivágási támogatásra.)
– Korábban mindig a szüret idején néztünk körül, most már februárban is ezt kell tennünk, merthogy a világ másik részén kétszer szüretelnek. Miközben velünk visszafogatják a termelést, a déli félteke országaiban 2005-ben már tíz százalékkal nőtt a szőlőtermés – figyelmeztetett.
– És mi a helyzet idehaza? – kérdeztük a főtitkárt.
– A határnyitás előtt a borbehozatal egymillió hektoliter volt, 1990 után százezer hektoliter, 2007-ben pedig már annak két és félszerese, 250 ezer hektoliter lett. Az unió országaiból 246 ezer hektoliter bor érkezik, és nem kevésbé „idegesítő” az olaszországi, a chilei és a cseh bor behozatala sem – válaszolta. Majd rögvest hozzáfűzte: Magyarország borkivitele 2007-ben 700 ezer hektoliter volt, amit ő reálisnak tart, és úgy véli: nincs szükség nagyobb külpiaci attraktivitásra.
A behozott borok mennyiségét és minőségét firtató kérdésünkre kifejtette: a statisztika most 270 ezer hektoliter importborról tud, ám gyanítható, ez csak a jéghegy csúcsa. Vannak, akik 400 ezer hektoliterről vagy még annál is többről beszélnek.
– Az agrártárcához fordulunk, és javasoljuk az importborok mielőbbi készletellenőrzését, és természetesen azok minőségének ellenőrzését is. Ez azért is indokolt, mert nem szeretnénk rontani a magyar szőlőtermelők szüret előtti pozícióját. A nagy borfelvásárló cégek számának csökkenése éppen elég nagy gond számukra. A bor bizalmi árucikk. Ha a magyar bortermelőt ellenőrzik, és nála kifogásolják, hogy a borospalack hátcímkéjén nem szerepel a kéntartalom, akkor a külföldi boroknál is meg kell követelni az előírások betartását.
Ami pedig az idei szüret kilátásait illeti, a bortermelők panasza szerint ellepi a lisztharmat a szőlőket. Horváth Csaba hozzáfűzte: a dunántúli ültetvényekben valóban számolni kell a lisztharmat támadásával, miközben Nógrádban és néhány alföldi megyében a jég tett kárt a szőlőkben.