Győr–Rajka–Pozsony, majd a régi M7-es emléktúra jegyében zötykölődés Prágáig, ahonnan viszont már csak egy sóhajtás Plzen. Durván kétezer magyar szurkoló tette meg tegnap ezt a – Budapesttől számítva 620 kilométeres – távot, hogy buzdítsa U19-es válogatottunkat, amely kellemes meglepetésre bejutott az Eb elődöntőjébe. Az időjárás alapján úgy tűnhetett, mintha ellenkező irányban tettük volna meg az utat, mert Brnóig szakadt az eső, a tizenkét fokot legfeljebb novemberben mondanánk kellemesnek, utána szép lassan kitisztult az égbolt, s Plzenben már sütött a nap, még ha melegünk nem is volt.
Nem tudom, hogy a zord július miatt-e, mindenesetre a sörfőzés nyugat-csehországi hazája meglehetősen kihalt volt. A városközpont hatalmas, gótikus terén szinte csak magyarokba botlott az ember, akik közül majdnem mindenki megkóstolta a messze földön híres nedűt, a Pilsner Urquellt. A magyar szurkolók számát azért becsülhettük meg pontosan, mert a labdarúgó-szövetség dicséretes módon ingyenjeggyel és U19 Eb 2008 feliratú pólóval várta valamennyiüket, s a kétezer portéka hiánytalanul elfogyott. Magyar utánpótlás csapat külföldön még sohasem élvezett ekkora támogatást, vagy a futball hazai rajongói nagyon ki vannak éhezve a sikerre, amit a nagyoktól immár két évtizede nem kapnak meg. A magyar szurkolók lelkesedése különösen azért elismerésre méltó, mert olasz drukkert egyet sem láttunk, viszont durván ezer helybéli kilátogatott; a helyzetet a magyarok a stadionon belül jogos „Itthon vagyunk!” kiáltással nyugtázták.
Az esélyekről előzetesen nehéz volt bármit is mondani. Az olaszok két döntetlennel kezdtek, harmadik meccsükön, a házigazda csehek feletti 4-3-mal jutottak tovább, a mieink viszont két győzelem után kikaptak a németektől. Bármennyire is nagyra tartjuk Németh Krisztiánt vagy éppen Gulácsi Pétert, el kell ismerni, az olaszok keretében nemzetközi szinten több ismert labdarúgó szerepel. Közülük többen már a Serie A-ban is pályára léptek, Paloschi (Milan) és Forestieri (Siena) első ligás góllal is büszkélkedhet. Ennek ellenére a szakemberek azt állították, hogy csapatként Sisa Tibor együttese sokkal érettebb játékot nyújt.
Ezt rögtön a kezdés után be is bizonyította. Koman Vladimir már a 2. percben lövéshez jutott, s ezután is a mieink irányítottak. A 12. percben Németh Krisztián került helyzetbe, de az olasz kapust az ő kísérlete sem tette igazán próbára. Húsz perc elteltével kicsit alábbhagyott a mieink lendülete, majd Szabó hibáját kihasználva Okaka a 33. percben kis híján gólt szerzett az olaszoknak. Rögtön ezután Koman indításából Németh durrantotta rá a labdát „Van Basten-szögből”, s csak kicsit tévedett. A félidő utolsó momentumaként ismét Németh villant, egy lecsorgó labdát a kapufára pöccintett, igaz, a játékvezető lest jelzett, maradt a 0-0.
A második félidőben megélénkült a meccs, és az olaszok a 63. percben megszerezték a vezetést. Forestieri lépett ki a balösszekötő helyén, majd bal külsővel Gulácsi mellett elhelyezte a labdát (0-1). Korcsmár nagy hibája után az olaszok néhány percen belül eldönthették volna a találkozót, de Okaka egy lépésről sem tudott betalálni. Sisa Tibor a hajrára a hátvéd Busai helyett behozott egy csatárt, Bajnert, s próbálkoztak is a mieink becsülettel, de hiányzott belőlük az átütőerő. Az olaszoknak pedig abban már tizenkilenc évesen is nagy rutinjuk van, hogyan őrizzék még egygólos vezetésüket. S még a szerencse sem állt a magyarok mellé, Gosztonyi az utolsó percben, igaz, éles szögből, a kapufát találta telibe.
Az olaszok nyertek 1-0-ra, de a közönség a magyar játékosokat éltette. Sisa Tibor is ezt emelte ki értékelésekor: „Régen övezett ekkora szeretet magyar csapatot, mint most a miénket, ezért különösen sajnálom, hogy nem tudtunk még nagyobb örömet szerezni Magyarországnak. Jó meccs volt, megkockáztatom, hogy nem lett volna érdemtelen, ha mi jutunk tovább, de tudomásul kell venni, az olaszok találtak be, s ők nyertek. Elégedett vagyok a játékosaimmal, az egész tornát tekintve is mondhatom, ennél jobb teljesítményt nem nyújthattak.”
Összességében tényleg szép volt, fiúk, csak így tovább.
Zelenszkij így ássa alá a független igazságszolgáltatást
