Dukátok után euró Körmöcbányáról

Körmöcbányán megkezdődött a szlovák nemzeti motívumokkal díszített euró- és centérmék verése. Európa-szerte ismert és elismert fizetőeszközt azonban már vertek Körmöcbányán, hiszen itt készült a dukátnak is nevezett aranyforint.

(Pozsony)

A Szlovák Nemzeti Bank elnö-ke, Ivan Sramko jelenlétében megkezdődött Körmöcbányán a szlovák nemzeti motívumokkal díszített euró- és centérmék verése. Szlovákiában 2009. január elsejétől válik fizetőeszközzé az euró, a most megkezdett munkálatok eredményeként Körmöcbányán december 15-ig összesen ötszázmillió érme készül el, amelynek összsúlya meghaladja majd a 2405 tonnát, összértéke pedig 167 millió eurót tesz majd ki.
A „szlovák” egy- és kéteuróson az érmék használói az állami címerben is fellelhető hármas halmon álló kettős keresztet láthatják majd, az 1, 2 és 5 centesen a Tátra egyik ismert csúcsa, a Krivány lesz, míg a 10, 20 és 50 centes érméket a pozsonyi vár képe díszíti majd. A nemzeti motívumokat a Szlovák Nemzeti Bank által még tavaly meghirdetett „népszavazáson” választhatták ki az ország polgárai; aki akart, levélben vagy interneten mondhatott véleményt a jegybank tíz javaslatáról, amelyek közül végül a legtöbb voksot kapott hármat választották ki.
Körmöcbányán azonban nem először készítenek Európa-szerte elismert fizetőeszközt. A pénzverde ugyanis csaknem hétszáz éves hagyományokat őriz, Károly Róbert királyunk engedélyezte felépítését az 1328-ban kiadott adománylevelében, amellyel királyi városi rangra emelte Körmöcbányát. A pénzverde egy évvel később kezdte meg működését, akkor még csak ezüstgarasokat vertek a zömmel német és szlovák mesterek. Körmöcbánya viszont akkoriban aranykitermeléséről volt híres, korabeli dokumentumok szerint évente 400 kilogrammnyi nagyon jó minőségű aranyat termeltek ki a környező bányák, ezért 1335-ben megkezdődött az aranyforintok verése a városban, amely dukát névvel később „nemzetközi” fizető-eszközzé vált.