Félreértett tanácsok?

A négy nagy multinacionális adótanácsadó cég a múlt héten hozta nyilvánosságra adóreform-javaslatát, amely szerint több száz milliárd forinttal kellene növelni a lakosság közterheit ahhoz, hogy a vállalkozások a jelenleginél ezermilliárd forinttal kevesebb adót fizessenek. Többen is élesen bírálták a javaslatot, egyes elemzők pedig egyenesen úgy vélték: a csomag a szabad demokraták elképzeléseit tükrözi. A megfogalmazott kritikákról Rencz Botondot, az Ernst & Young regionális vezető adópartnerét, a javaslat egyik kidolgozóját kérdeztük.

Adócsomagjukban az általános forgalmi adó háromszázalékos emelését, a minimálbér megadóztatását, az ingatlanadó bevezetését, valamint az állami kiadások jelentős mérséklését is javasolják, mely intézkedések nyomán több száz milliárddal maradna kevesebb a lakosságnál. Az így befolyó összegből pedig ezermilliárddal csökkentenék a vállalkozások adóterheit. A társadalom újabb áldozatvállalása szükséges a gazdaság talpra állításához?
– Javaslataink igen rövid időn belül látványos eredményt hoznának. Ezért azt mondhatom, elgondolásaink nem ráznák meg a lakosságot, s még csak a nadrágszíjon sem kellene tovább szorítani. Csomagunk azonban csak akkor lehet sikeres, ha a szociális támogatások rendszerén is módosítanak. Megítélésünk szerint elképzeléseinkkel mindenki jól járna. A lakosság és a vállalkozások is.
– Miért volna előnyös a társadalomnak, ha eltörölnék a cégek különadóját, csökkentenék tíz százalékkal a munkáltatók járulékait, s megszüntetnék a helyi iparűzési adót?
– Úgy véljük, hogy a javaslatunkban foglalt intézkedések a bevezetésüktől számított két éven belül fellendítenék gazdaságunkat. Érezhetően csökkenne az infláció, bővülne a foglalkoztatottság, és jelentős gazdasági növekedéssel számolunk. Ezek miatt pedig fokozódna a magyar gazdaság versenyképessége, s nagyobb bevételre tehetnének szert a hazai vállalkozások.
– Mit gondol, a cégek mire fordítanák megnövekedett bevételüket?
– Véleményem szerint főként fejlesztésre, munkahelyteremtésre és legális béremelésre, ami motorja lehet a további növekedésnek. Éppen ezért a társaságok terheinek csökkentése mind a vállalkozások, mind a társadalom helyzetén érdemben javítana.
– Javaslatukban szerepel az adójóváírás eltörlése, vagyis a minimálbér megadóztatása. Ez a lépés rendkívül érzékenyen érintené a társadalom legalacsonyabb keresettel rendelkező rétegeit.
– Köztudott, hogy az adóbevallások nem a valós jövedelmi viszonyokat tükrözik. Az adójóváírás célja, hogy enyhítse a legkevesebbet keresők terheit, ám ezt a lehetőséget manapság sokan adóelkerülésre használják. Ezért ha eltörölnénk, igazságosabb közteherviselés valósulhatna meg. Természetesen a minimálbér megadóztatása csak akkor lehet hatékony, ha a valóban rászorulók a megnövekedett adóterhek kompenzálására megfelelő szociális támogatást kapnak. A monoki példa azt mutatja, hogy a társadalom mind türelmetlenebb az állami támogatások jelenlegi rendszerével szemben. Az adó nem jó eszköz a szociális problémák megoldására, azokat kizárólag egy hatékony támogatási rendszerrel lehetne kezelni. Ezért szükségesnek látjuk a közteherviselés reformja mellett a szociális háló felülvizsgálatát is. A személyi jövedelemadózás elképzeléseink szerinti átalakítása papíron a közepes és magasabb jövedelműeknek kedvezne. Csak azokat sújtaná rövid távon, akik nem a valós jövedelmük arányában veszik ki részüket a közteherviselésből. Javaslatunk nekik bizonyára nem tetszik, de hosszú távon egy jól működő gazdasággal ők is jobban járnak majd. Megítélésünk szerint csak a személyi jövedelemadó szabályainak módosításával és a munkáltatók terheinek jelentős csökkentésével lehet a feketegazdaságot érdemben visszaszorítani.
– A szakszervezetek, valamint a kis- és középvállalkozások érdekképviselői szerint javaslatuk elsősorban a multinacionális cégeknek kedvez. Ön mit gondol erről?
– Ezzel a felvetéssel nem értek egyet. Vegyük például a tételes egészségügyi hozzájárulás emelését, amelyet leginkább kifogásolnak. Azt javasoljuk, növeljék a jelenleg 1950 forintos ehót nyolcezer forintra. Ez látszólag komoly többletkiadást jelentene a foglalkoztatóknak. Ám emellett azt is indítványozzuk, csökkentsék tíz százalékkal a munkáltatók által fizetendő járulékokat. Ma a minimálbér öszszege 69 ezer forint. Az a munkáltató, aki ennyiért alkalmazza dolgozóját, elgondolásaink megvalósulása esetén 6900 forinttal kevesebb járulékot fizetne, míg az eho 6050 forinttal emelkedne. Vagyis havonta 850 forintot hagynánk egy minimálbért fizető vállalkozásnál. Ez a lépés valamennyi Magyarországon tevékenykedő társaságnak egyformán kedvező lenne.
– Javaslatuk kidolgozásakor mérlegelték-e azt, hogy elképzeléseiket csak akkor fogadja el az Országgyűlés, ha tervezetük a Szabad Demokraták Szövetségének is megfelel?
– Adócsomagunk elkészítésekor kizárólag szakmai szempontok vezéreltek bennünket. Igyekeztünk minden politikai oldaltól egyenlő távolságot tartani. A mi szakmánkban a függetlenség a legfontosabb.
– Egyes szakértők mégis úgy vélik, hogy a javaslatukban megtalálható valamennyi fontosabb liberális ötlet. Például a lényegében egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer és a munkáltatók járulékainak mérséklése.
– Lehetséges, hogy a politikusok ezúttal szakmailag is szükséges lépéseket hangoztatnak, ám szeretném megismételni, hogy egyik párttal sem egyeztettünk. Kizárólag a Pénzügyminisztériummal voltunk kapcsolatban. Veres János tárcavezető ugyanis korábban azt mondta, hogy minden adóreformötletet szívesen kiszámolnak. Mi éltünk is ezzel a lehetőséggel, nehogy később arra lehessen hivatkozni, hogy a számaink nem helytállók. Azonban a minisztériumtól sem kértünk tanácsot arról, mi szerepeljen adócsomagunkban.
– Lát esélyt arra, hogy ősszel az önök javaslatát terjeszti be a kormány adótörvény-tervezetként az Országgyűlés elé?
– Nem mernék találgatásokba bocsátkozni. Elképzeléseink bemutatása után a pénzügyi tárca a csomag több pontját is elfogadhatónak ítélte, ezért nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos ötleteinket esetleg megvalósítsák. Szeretném hangsúlyozni, hogy javaslatunk két részre bontható. Mivel a helyi iparűzési adó megszüntetése csak az önkormányzati rendszer alapvető reformja mellett lehetséges, így ezt a lépést csak később volna célszerű megtenni. Ám adócsomagunk öszszes többi pontja akár január elsejétől megvalósítható lenne.
– Korábban a szociális rendszer átalakításának szükségességéről beszélt, most pedig az önkormányzati reformot említette. Ezek megvalósítására a kisebbségi kormány aligha képes, ráadásul kiforrott gazdaságpolitikai programot sem dolgozott ki a kabinet. Mit gondol, ezek nélkül is sikeres lenne javaslatuk?
– Mindenki tudja, hogy az adórendszer átalakítása nélkül nem válhatunk versenyképesebbé. A közteherviselés reformja híján biztosan lemaradunk vetélytársaink mögött. Hiszek abban, hogy ha javaslatunkat elfogadják, jelentősen javul hazánk gazdasági helyzete.