Tizenöt korsó

Hatvanmillió forint veszteségre és a látogatószám harmincszázalékos csökkenésére számít az idén a Feszty-körképet is bemutató Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A magyarok bejövetelét ábrázoló hatalmas festményt felmosóvödrökkel védik a beázástól az épület felső vázszerkezeténél, a kiállítási területen pedig korhű cserépedényekbe csepeg az esővíz és a légkondicionálók kondenzvize. A tulajdonos Csongrád megyei önkormányzat képtelen kifizetni az átfogó épületrekonstrukció költségét, s a szakminisztérium sem akar a zsebébe nyúlni.

Türelmesen rójuk a kőlépcsőket a szocreál épületben. Széles Imre, a műszaki csoport vezetője nagy kulcscsomót cipel, s úgy nyitogatja a vasajtókat. A hátsó lépcsők rendszerének ajtóit azért zárják be, nehogy eltévedt vendégek jussanak be ide. Fent ez nem is lenne veszélytelen, hiszen a kör alakban kifeszített, százhúsz méter széles és tizenöt méter magas vászon tetejénél tartunk. A kis vastraverzről körbe is járjuk a területet, hatalmas kampókon lóg a kép, a menetet forgatva emelhetik a szakemberek a képet.
– Az 1995-ben átadott épület teteje számtalan helyen beázik. Az építőcég jogutódjának jogutódja is megszűnt már, így lehetetlen érvényt szerezni a minőségi kívánalmaknak – avat be a szakember a lehangoló valóságba. A víz sárgás foltjai sokfelé láthatók: a falakon és a légfúvókák vastag csőszerkezetén. Egy bádog tálcarendszer is védi az építményt a beázástól, ahonnét időnként slaggal eresztik le a vizet.
Tizenöt méter mélyről duruzsol az idegenvezető hangja, néha lónyerítés és patadübörgés nyomja el. Lent a turistacsoport nem is sejti, hogy nejlonokkal, színes műanyag vödrökkel védik itt a festményt. Széles Imre óvatosan helyezi el a plasztikedényeket, nehogy baj történjék, és Árpád vezér magaslaton álló lovas alakja elé lezuhanjon egy püspöklila műanyag vödör.
Ópusztaszer a magyarok kultikus helye, büszkék vagyunk rá.

A körkép története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva azzal az elképzeléssel állt családtagjai elé, hogy ő a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, és tudta, mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór szerencsére rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről, és folyamatosan beszámolt róla, így Budapest tanácsa elvállalta a költségeket. Feszty Árpád Újváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László vállalta, de időközben egyre több festő szállt be a munkába, mert Fesztyék nem győzték. Amikor a kép befejezéséhez közeledtek, 1894 tavaszán Feszty maga végezte el a mű harmóniájához szükséges utolsó simításokat.
Óriási közönség volt kíváncsi a képre, amely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A vásznat később lebontották, és Londonba szállították a világkiállításra. A magyarok bejövetelének második ünnepélyes avatását 1909. május 30-án tartották, ezután felújításra szorult rossz állapota miatt. Ezt követően a körkép látogatottsága csökkent. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során kárt szenvedett a körkép épülete és vászna. Az 1970-es években határozat született a nemzeti történeti emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődött a restaurálás és a körképcsarnok építése. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. A rendszerváltás után, 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport elvállalta az újabb helyreállítást. Tizenhárom év óta, 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a nemzeti emlékpark fő attrakciója, ám az utóbbi években alábbhagyott a kép iránti érdeklődés.

Történetében először 63 milliós mínusszal zárta a tavalyi évet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., és az idei évre is hasonló, 60 milliós veszteséget tervez. Tavalyelőtt még 202 535 látogatójuk volt, 2007-ben már csak 176 ezer, az idei évre pedig még ennél is mintegy 30 százalékkal kevesebb látogatóval számolnak. Júniusban nem fogadták el az üzleti tervet a tulajdonosok.
Horváth Gábor tavaly február óta igazgatja a társaságot.
– Bevételeink nagysága alapvetően a vendégek számától függ, s a park iránti érdeklődés, a látogatottság mennyiségi mutatói kétségtelenül igen erőteljes csökkenést mutatnak – ismeri el a gazdasági problémák magyarázataként.
Bár nagyon szép kiállítást gondoznak, nincs szerencséjük még a múzeumi törvénnyel sem. Kedvezményeket kell adniuk a látogatóknak, de azt a normatívát, amelyet ezért az állam cserében odaad az önkormányzati múzeumoknak, nem kaphatják meg, lévén gazdasági társaság.
– A nyolcvanas évek technológiája jellemzi az épületet, s csak 2007-ben 40 százalékos gázáremelés volt. Mivel a körképnek azonos hőmérsékleten és páratartalmú levegőn kell lennie, speciális az energiaigényünk, így már ez is elég lett volna ahhoz, hogy megbillenjen pénzügyi egyensúlyunk. A tavaly decemberi gázszámlánk csaknem négymillió forint volt – mondja Horváth Gábor.
A Feszty-körképnek igazából a magyarság számára van mondanivalója, s kiállítása óta négymillióan látták, így az érdeklődés megcsappanása – az igazgató szerint – érthető. Ezért új irányultsággal, másfajta programokkal rukkoltak elő. Motoros országgyűlést, íjásztalálkozót tartottak majdnem nyolcezer látogatóval, az Árpád-kor ízei címmel főzőversenyt, betyártoborzót Rózsa Sándor születésének 195. évfordulója alkalmából vagy éppen dinnyefesztivált augusztusban. Az igazgató elmondta, hogy szeptember 14-én megújítják a háború előtt ismert „szobori búcsút”. A szobor Árpádot, a honszerző vezért, a búcsú pedig a katolikus ünnepek között mindig egy templom felszentelésének a napját jelenti – magyarázza. Ópusztaszeren tartják még az idén a nagycsaládosok országos találkozóját, Szent Mihály napját, de lesz paprikanap s decemberben magyarok karácsonya is – ismerteti az igazgató a vészforgatókönyv jellegű programot.

Programtervezet ide vagy oda, a továbbra is nehéz gazdasági helyzetben kétszázmillió forint kellene a Feszty-körkép épületének felújítására, s ezt nemrég megerősítette a körülményeket vizsgáló szakember, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora is. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai segítséget nyújt, ha kell, a zsebébe nyúl, de a felújítás költségeit szerinte elsősorban a kht.-nak és nyolcvanszázalékos tulajdonosának, a Csongrád megyei önkormányzatnak kellene állnia – olvasható a sajtónyilatkozatokban.
– A megyei önkormányzat 109 milliós önrészt biztosított a kht. európai uniós pályázatához, amelyen 450 millió forintot nyerhetnek turisztikai látványfejlesztésre – nyilatkozta lapunknak Varga Márta, a Csongrád megyei önkormányzat szóvivője. – Ebből a pénzből fel lehetne újítani a tetőrendszert, de a körkép új kiállítóteret is kaphatna. Jól ismerjük Ópusztaszer gondját, a megyének azonban nincsenek szabadon fölhasználható százmilliói, így most a pályázat az egyetlen remény. A kiállítóteret nem illeti állami normatíva, de reméljük, hogy egyszer a minisztérium is a zsebébe nyúl – tette hozzá a szóvivő.
Aki látta már Ópusztaszeren a Feszty-körképet, tudja, attól egyedi, hogy a sík kép észrevétlenül folytatódik terepasztalban: a látogató tényleg egy hegyekről lefutó országút közepén találja magát, igazi föld, bokrok és üszkös gerendák között.
Nemrég tizenöt korsót helyeztek ki az útra, csaknem a honfoglaló magyarok lovainak lába elé. A tetőről azokba csorog a víz. Az igazgatónak legutóbb egy vállalatnál kellett koldulnia, hogy kifizesse a többmilliós energiaszámlát.
Ópusztaszer kérdése magyar ügy, de mi Brüsszel felé tekingetünk.