Aknamező a következő kabinet előtt

A bíróságok lassúsága miatt válságban bedőlő lakáshitelek okozta feszültségekkel nem a mostani, hanem a következő kormánynak kell majd megbirkóznia. Emellett a jelenlegi kabinet adósokat segítő jogszabályát többen kritikával illetik.

A mostani válság miatt bedőlő lakáshitelek okozta gazdasági-társadalmi feszültségeket nem a jelenlegi, hanem a következő kormánynak kell orvosolnia. Mégpedig azért, mert a fizetni nem tudó polgárok ellen indított bírósági végrehajtási eljárások egy, másfél év alatt fejeződnek be. Vagyis akik például a tavalyi esztendő végén kerültek abba a helyzetbe, hogy törlesztőrészleteiket már képtelenek kiegyenlíteni, azoknak a lakása nagyjából 2010 közepén kerülhet kalapács alá. Minderről a Magyar Bíróság Végrehajtói Kamara elnöke beszélt lapunknak. Krejniker Miklós ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok sokszor nem a hosszadalmas végrehajtási eljárást választják. A pénzintézetek inkább egyéb jogi eszközökhöz folyamodnak. – Ezek a megoldások jogilag nem teljesen tiszták, és kevéssé átláthatók – fogalmazott az elnök. – Különösen azért, mert amíg a bírósági végrehajtásban az adóst több jogorvoslati lehetőség is megilleti, addig a más típusú eljárásokban rendszerint nem.
Krejniker rámutatott arra is: az elmúlt években sokan felelőtlenül vettek fel hitelt. A drasztikus lakossági eladósodást részben az erőteljes reklámkampányok okozták, részben pedig az, hogy szinte mindenki elhitte, valóban jól teljesít hazánk gazdasága, és ez sokáig így is marad. – Emiatt többen azt gondolták, a felvett kölcsönt vissza tudják majd fizetni, ám a helyzet időközben alaposan megváltozott – vélekedett az elnök. A kamara statisztikái ezzel együtt sem mutatnak feltétlenül elkeserítő képet. Tavaly egész évben 240 ezer bírósági végrehajtást foganatosítottak. Ezeknek nagyjából húsz százaléka, vagyis hozzávetőleg 50 ezer eljárás indult lakáshitel-tartozás miatt. Az összes, azaz a negyedmillió ügyben mindössze 1500 lakóingatlant árvereztek el, s 236 esetben kellett az eljárás végén a fizetni nem tudó családot otthona elhagyására felszólítani. Krejniker Miklós úgy látja: nehezen képzelhető el, hogy a közeljövőben tízezrével, esetleg százezrével veszítsék el hajlékukat a lakáshitelesek. Közölte, nem számít arra, hogy az előttünk álló egy-két évben látványosan emelkedik a bírósági végrehajtók által lefolytatott ingatlanárverések száma.
Az elnök szerint a lakosság súlyos eladósodottságát – hosszú távon – a következő kormánynak kell kezelnie. Ugyanakkor jónak nevezte azt a nemrégiben törvénybe foglalt elképzelést, miszerint az önkormányzatok megszerezhetik a lakáshitel bedőlése miatt kalapács alá kerülő ingatlanokat. Az adós kérheti majd a helyhatóságtól: az árverésen vegye meg otthonát. Ha erre az önkormányzat hajlandó, csak anynyit kell tennie, hogy a licitáláson kialakuló ajánlatot tartja, s így a törvényben rögzített elővásárlási jogával élve megszerzi az ingatlant. Amit aztán bérbe kell adni az adósnak, s utóbb a magánszemély akár vissza is vásárolhatja korábbi lakását. A helyhatóságok kedvezményes állami kölcsönt vehetnek fel a bedőlt lakáshitel miatt elárverezett házak megvásárlásához. Több szakember azonban kétségesnek tarja ezt a rendszert. Az egyik kifogás éppen az, hogy újabb hitel felvételére ösztönzik az egyébként is komoly tartozásokat maguk előtt görgető önkormányzatokat. Másrészről kérdés, mekkora lakbért kell majd fizetnie a polgároknak: a piaci áraknak megfelelő öszszeget, vagy annál esetleg kevesebbet. Emellett az sem mellékes, mennyiért kelnek el azokon az árveréseken a lakások, amelyeken részt vesznek az önkormányzatok. A vételárat ugyanis a magánszemély bankkölcsönének kifizetésére fordítják, így korántsem mindegy, hogy a licitálás hol áll meg. Ezek fényében többen kétkedve várják az augusztusban életbe lépő jogszabály végrehajtását.

Bajnai és a bankok. Bajnai Gordon mára magához rendelte több bank vezetőjét, a bankszövetség elnökét, a pénzügyi felügyelet és a versenyhivatal vezetőit. Szollár Domokos kormányszóvivő lapunknak elmondta: az egyeztetésre azért van szükség, mert a válság rávilágított a hitelezés hibáira, és ezeket mihamarabb orvosolni kell. A találkozón a kormány többek között azt szeretné elérni, hogy a bankok aktívabbak legyenek a bajba jutott hitelesek megsegítésében, ajánljanak fel nekik megoldásokat, az önkormányzatoknak pedig jelezzék, ha a település valamely ingatlanját végrehajtás fenyegeti. Az egyeztetésen a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutása, a pénzügyi felügyelet fogyasztóvédelmi feladatainak hangsúlyosabbá tétele, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása is szóba kerül majd.
A bankok módszerei ellen az utóbbi időben több MSZP-s képviselő is tiltakozott. Néhány napja például Karsai József szervezett tüntetést egy mezőkovácsházi bankfiók elé. Spiák Ibolya, a Fidesz helyi választókerületi elnöke szerint Karsai csak propagandát folytat, hiszen több mint hét éve támogatja az elhibázott kormányzást és a rossz gazdaságpolitikát. (Cs. L.)