Az élet értékét helyezik a fókuszba

Június közepén jelentették be, hogy elkészült a Pécs Európa kulturális fővárosa 2010-es programterve. A kulturális tárca háttérintézménye, a Hungarofest Nonprofit Kft. múlt év novembere óta vesz részt a programszervezésben. A Hungarofest feladatát megnehezítette az idén módosított közbeszerzési törvény, ugyanis közbeszerzést kellett hirdetnie a 2009-es egyházi kultúra évének programjaira. Többek között erről is kérdeztük Rubovszky Ritát, a Hungarofest vezetőjét.

Pécs Európa kulturális fővárosának (EKF) utolsó felvezető éve, a vallási kultúra éve azzal indult, hogy a módosított közbeszerzési törvény miatt a karmestereket is „versenyeztetni” kell, ki vezényelje a zenekart. Pécsett javában folyik a vallási kultúra éve, ám a programok támogatása a törvény miatt késett. Ugyanis a Hungarofestnek vissza kellett adnia a kulturális tárcának a teljes százmilliós vallási kultúra éve programot.
– Hogyan alakult e kafkai történet?
– A nyár elején még kérdéses volt, azóta megoldás született: a kulturális tárca közvetlen támogatással fizeti ki azokat a partnereket, akiknél a közbeszerzési törvény változása ilyen anomáliákat idézett elő. Ilyen partner például a katolikus egyház, a szerződést már aláírta Mayer Mihály püspök és Hiller István.
– Pécs Európa kulturális fővárosának programjait szervezi a Hungarofest, felelős érte a Művészeti Tanács, sőt, Szalay Tamás személyében van a programnak kulturális igazgatója is. A sok bába között nem vész el a gyerek?
– A művészeti vezető szerepét volt hivatott betölteni a Művészeti Tanács a programszervezés tekintetében. November óta a két nonprofit társaság, a helyi Pécs 2010 Menedzsmentközpont és a Hungarofest együtt szervezi és együtt bonyolítja le a programokat. A pécsi társaság projektcég, koordinátora, lebonyolítója a beruházásoknak. Ugyanakkor nem bír olyan hazai és nemzetközi kulturális diplomáciai kapcsolatokkal, mint helyzetéből adódóan a Hungarofest. Ezért vontak be minket a munkába.
– Utóbb ön is a Művészeti Tanács tagja lett. Miért?
– A saját kérésemre. Miután aláírásommal én felelek több mint egymilliárd forint elköltéséért, szerettem volna döntési pozícióba kerülni, s akár vétójoggal élni a Művészeti Tanács munkájában.
– Pécs hogyan válhat valóban, nemcsak a címében Európa kulturális fővárosává?
– Kezdettől fogva egyetértek Csák Ferenccel, a pécsi kulturális fővárosért felelős szakállamtitkárral abban, hogy egy fővárosközpontú országban együttes akarattal át kell állítani néhány vidéki város iránytűjét. Debrecenben már sikerült, és Pécs előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy ez legyen a jövője. Pécs polgáriasodott város, amelyre évtizedeken keresztül ráerőszakolták a bányaváros státust. Mi azt szeretnénk, hogy Pécs visszataláljon ahhoz a kulturális innovatív szerepéhez, amelyet Zsolnay Vilmos idejében már betöltött. E hivatás beteljesítéséhez kell hogy segítsen egy minisztériumi háttérintézmény.
– Ha már Zsolnay neve felvetődött: a Zsolnay kulturális negyed 2011-ben lesz kész, a koncertterem átadását jövő októberre ígérik. A nagyberuházások komótos készülése nem okoz fennakadást a programok megtartásánál?
– Az okozna nehézséget, ha a koncertterem nem készülne el időre, de ezt nem tartom valószínűnek. Jövő októberre, novemberre és decemberre magyar és külföldi világsztárokkal szerződünk komolyzenei koncertekre, a beruházás kivitelezőjének a koncertterem átadásának esetleges késése miatt pedig jelentős kötbért, a fellépőknek fájdalomdíjat kellene fizetnie.
- Három éve sikertelenül pályázott az EKF művészeti vezetői posztjára. Korábbi elképzelései most zöld utat kaptak?
– Abból a pályázatomból sok mindent meg tudok valósítani. Pécsett nagyon sok civil szerveződés működik, a civil mozgalmak, a közösségi kultúra ösztönzésének szándékában is találkozott az elképzelésünk Pécs új polgármesterével, Páva Zsolttal. Ha az elkészült nagyberuházások, a 2010 utáni kulturális programok is elsősorban a kelet-európai, balkáni művészek bemutatására fókuszálnak, és nem ad hoc elképzelések után mennek, akkor e missziót Pécs be tudja majd tölteni. Az Operáliát is akkor tartanám tökéletes kezdeményezésnek, ha olyan hosszú távon működő énekversennyé válna, amely a régió tehetségeit kutatná fel.
– Az Orbán-kormány idején volt a Hungarofest vezetője, ahonnan Görgey Gábor egykori kulturális miniszter távolíttatta el. Mit szóltak a támogatói, hogy 2007-ben elfogadta Hiller István felkérését?
– Tudtommal a nagy többség támogatott, ugyanis politikai konszenzussal neveztek ki. Nem szeretem a politikai semlegesség csokoládészószát, bár divat ilyesmit hangoztatni Magyarországon. Sokat dolgoztam külföldön, ilyen a világ demokratikus országaiban nem létezik. Mindenkinek van politikai szimpátiája. Én kötődöm a jobboldalhoz, senkinek sem mondtam mást. Kötődésem a jelenlegi kulturális minisztériumban is nyílt titok. A világnézet, az értékítélet megjelenik a választásaimban, a polgári értékrend azonban nem jelent automatikusan konzervatív művészeti ízlést. Az EKF kapcsán sem érdekel, melyik művész milyen pártra szavaz, ez nem szempont. Ám családcentrikus, polgári miliőben felnövő emberként örömmel szervezek olyan programokat, amelyek a kultúrát értékteremtő erőnek használják.
– Nekem úgy tűnik, az elmúlt években könnyebben mutathatták meg azok a művészek magukat, akik hitet tettek a balliberális politika mellett. Pozíciójában hogyan tudja helyrebillenteni a felborult egyensúlyt?
– Én keményebben fogalmazok: a magyarországi kulturális kínálatban eluralkodni látszik az értékek megkérdőjelezése, a cinizmus mint meghatározó erő. Sőt, külföldön is ez a domináns a fesztiválok, a kulturális programok kínálatában. Ez nagy baj, ez a szemlélet egy ország értékvesztettségéhez vezet. Az EKF programjai ezért az élet értékét helyezik fókuszba.
– Nem szól önnek néha a minisztérium, hogy léptesse fel ezt vagy azt a művészt?
– Sem az Orbán-kormány idején, sem most nem kaptam olyan politikai utasítást, hogy kit léptessek fel és kit ne. Ez egyfajta szabadságot és „kényelmetlenséget” is jelenthet, de én nem üzletelek a kultúrával.
– Az EKF programjaiban több, már korábban meglévő rendezvény is feltűnt. Miért?
– E kérdésben nem lehetett tökéletes döntést hozni. Ha bevonunk már meglévő programokat, rendezvényeket, az a kritika ér, hogy egyes kezdeményezéseket többletelőnyhöz juttatunk. Ha nem, akkor amiatt neheztelnek ránk, hogy nem támaszkodunk a város hagyományaira. Tény, a kulturális főváros programjainak kapcsolódniuk kell a város kulturális vérkeringéséhez, ugyanakkor új impulzusokat is kell adniuk a fiatal alkotóknak. Igazi célunk az, hogy Pécs kulturális stratégiai léptékváltása megtörténjen a következő években. Európa kulturális fővárosa ugyanis éppen erről szól, nem pedig a sztárdömpingről.