A halhatatlan sárga csekk

Tízből nyolc közüzemi díjat még ma is sárga csekken fizetünk be a postán, pedig már évek óta rendezhetnénk a tartozásunkat banki átutalással is. A pénzintézetek szerint az emberek attól tartanak, hogy a szolgáltatók túl nagy összeget emelnek le a számlájukról. Ezt azonban könnyedén ki lehet védeni – állítják. Ráadásul a banki átutalások általában olcsóbbak is, mint a csekkbefizetés.

Úgy tűnik, még sokáig bajlódni fogunk a sárga csekkekkel. Otthon felejtjük, összegyűrjük, elveszítjük, és ha mégis sikerül eljutni velük a postára, akkor hosszú percekig állunk sorba velük a kasszánál. Ezek a kellemetlenségek azonban nem tántorítanak el bennünket a sárga papírdarabtól, a befizetéseink 70-80 százalékát még mindig ezekkel rendezzük, holott sokkal kényelmesebb és gyorsabb módszerek is léteznek. Ráadásul ezek még olcsóbbak is lehetnek a papíralapú módszernél, hiszen a postának is jár bizonyos összeg a csekkek után, ráadásul az ATM-ből való pénzfelvételnek is megvannak a maga költségei. Sokan nem tudják, hogy a postai csekk tulajdonképpen egy átutalási megbízás, csak ebben az esetben a Magyar Postát bízzuk meg azzal, hogy küldje át az átnyújtott pénznek megfelelő összeget a szolgáltató számlájára.
Akkor mégis miért kötődünk ennyire a sárga fecnikhez? A lapunk által készített gyors közvélemény-kutatás szerint a postán sorban állók azért nem a bankjukon keresztül rendezik a közüzemi számláikat, mert nem bíznak meg a szolgáltatókban. Szinte mindenkivel előfordult már, hogy a borítékot kinyitva a szívéhez kapott a csekken lévő összeg láttán, és csak hosszas utánajárás után derült ki, hogy nem a hűtő vagy a konvektor fogyaszt tízszer annyit, mint egy hónappal korábban, hanem valamilyen számítási hiba áll a hatalmas számla hátterében.
A lapunknak nyilatkozó bankok szerint alaptalanul tartanak az ügyfelek a csoportos beszedési megbízástól, mert a szolgáltató nem emelhet le tetszőleges összeget a számláról. Minden ilyen megbízás esetén lehetőség van a megbízás felső értékhatárának megadására, így nem tűnhet el az egész fizetés a számláról egy adminisztrációs baki miatt. Ráadásul, ha az ügyfél úgy akarja, a bankszámla terhelése előtt a szolgáltató értesítést küld ügyfeleinek a fizetendő öszszegről, valamint a teljesítés időpontjáról, a bankszámlakivonaton pedig nyomon követhető a teljesítés megtörténte. Van olyan bank is, amelynek ügyfelei, a túlszámlázást megelőzendő, SMS-ben engedélyezhetik vagy utasíthatják el a szolgáltató terheléseit.
A bankok többféle szolgáltatással is igyekeznek rávenni az embereket az átutalásra. Az egyik módszer az lehet, ha magunk utaljuk el az összeget a szolgáltatónak. Ez azonban némi körültekintést igényel, mert ha például interneten utaljuk el a pénzt, akkor a kedvezményezett rovatba be kell írni a számlatulajdonos nevét és számlaszámát, valamint meg kell adni az összeget. Emellett arra is figyelni kell, hogy a közlemény rovatba ne felejtsük el beleírni a sárga csekken található befizetőazonosító számot. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a szolgáltató nem tud bennünket azonosítani. Amennyiben nem neten keresztül szeretnénk utalni, hanem egy bankfiókban, akkor ott az ügyintézők segítenek az utalásban, ám jó tudni, hogy ebben az esetben a bank jóval magasabb díjat számol fel, mint az internetes utalásoknál.
Az egyszeri átutalásnál jóval egyszerűbb megoldások is léteznek. Ilyen például a közüzemi beszedési megbízás és az állandó átutalási megbízás. Az első esetében az ügyfél azt választja, hogy a közüzemi szolgáltató – az ügyfél engedélyezése alapján – maga emeli le az aktuális közüzemi díjösszeget a csekk kiküldése helyett. A felhatalmazást egyszer kell megadni és visszavonásig érvényes. További előnye, hogy költségkímélő, mert a bankszámlán lévő összeg a lehívás pillanatáig kamatozik, ráadásul a csoportos beszedés díja kedvezőbb, mint a készpénzfelvételi díj. Az átutalási megbízás ettől annyiban különbözik, hogy magunk állíthatjuk be az utalás napját. Ez utóbbi megoldásoknál viszont arra kell figyelnünk, hogy mindig legyen elég pénz a számlánkon az átutalások napján.