A svéd rockerek már nem kisbabák

A Sziget rockszínpadán lépett fel a svéd Backyard Babies. A huszonkét éve alapított banda negyedszer koncertezett hazánkban, de nem csak a magyar rockrajongók körében egyre népszerűbb. A muzsikusok tiszteletére a svéd nagykövetség budapesti rezidenciáján rendeztek fogadást.

Hét éve a Backyard Babies Stockholm Syndrome című lemezét svéd Grammyvel ismerték el; a skandináv könnyűzenében betöltött státusát az is jellemzi, hogy koncertezett többek közt az AC/DC-vel, a Velvet Revolverrel, Alice Cooperrel, a Motörheaddel és a Rasmusszal. A huszonkét éve a pályán levő, szinte veteránnak számító Backyard Babies 1989 óta azonos tagokkal játszik, klasszikus rock felállásban: két gitárral, egy basszusgitárral és egy dobbal. Nagyon fiatalon, tizenhárom-tizennégy évesen kezdtek zenélni. A nevük is onnan ered, hogy első próbáik idején a svéd rockzenei szcéna képviselőihez képest még kisbabáknak érezték magukat.
A karrierjükről mesélve Dregen, a zenekar gitárosa és egyben szószólója kifejtette, a Backyard Babies sosem volt a slágerek csapata. A kezdetektől fogva folyamatosan növekedett a rajongótáboruk, fokozatosan haladtak előre az ismertség rögös útján: a zenekar történetében nem voltak sem mélypontok, sem kiugró csúcsok. Ma pedig már a világon nagyjából bárhol ugyanakkora közönséget képesek megmozgatni, akár Stockholmban, akár Chicagóban, talán mert nem törődnek azzal, hogy bármelyik stílusnak megfeleljenek. Így nagyobb szabadság az osztályrészük, és sokszor próbálkozhatnak új hangzásokkal is. Eddig hat lemezük jelent meg, minden albumon egy kicsit más stílussal jelentkeztek. Legkiforrottabb albumuknak tavalyi lemezüket, a Backyard Babiest tartják.
Valójában maguk sem tudják meghatározni, hogy a Backyard Babies egy punkrockot szerető hard rock banda vagy egy hard rockos hangzású punkcsapat. Ugyanúgy hatott rájuk a Judas Priest, az Iron Maiden, mint a Kiss vagy Iggy Pop és a Ramones. Zenéjüket legegyszerűbb rocknak tekinteni – válaszolt kérdésemre Nicke Borg énekes.