Adómilliárdok a semmire?

Több mint 12 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki hivatal az elektronikus kormányzati gerinchálózat kiépítéséért és az úgynevezett emelt szintű szolgáltatások biztosításáért a Matávnak. A számvevők szerint az eljárásban indokolatlanul kerülték meg a közbeszerzést. Az ötéves szerződés az év végén jár le, a többletszolgáltatások a lakosság számára azóta is elérhetetlenek.

Az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG) azzal a céllal hozta létre 2005-ben a kormány, hogy összekapcsolja a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, s hogy a kormányzati szolgáltatásokat elektronikus úton is biztosítsa az állampolgároknak. A szerződés az év végén lejár, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) már megkezdte a beszerzési eljárást a következő szerződés megkötésére. Kérdés, hogy az összesen 12,1 milliárdnyi közpénzt felemésztő rendszer megfelel-e a kitűzött célnak. A beszerzés körülményeit részletesen vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2006-os jelentésében. Eszerint annak ellenére nem közbeszerzési eljárásban történt az infrastruktúra kiépítésére vonatkozó szerződés megkötése, hogy azt kormányhatározat írta elő. „A Miniszterelnöki Hivatal úgy értelmezte, hogy nem a közbeszerzési törvényt, hanem a nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzésének szabályait alkalmazza” – áll az ÁSZ jelentésében. A kiválasztással sem volt minden rendben. Bár 8 pályázó bevonásával folytatták az eljárást, az ÁSZ furcsállta, hogy a kiíráshoz mellékelt szerződésmintában az előre kitöltött adóigazgatási szám megegyezett a későbbi nyertes – vagyis a Matáv – adatával. Ezt utólag a MeH adminisztrációs hibának nevezte. Információk szerint a következő két éves megbízást is a közbeszerzési eljárás mellőzésével kívánja lebonyolítani a MeH, a borítékolható esélyes a jelenlegi szolgáltató, a Matáv-utód Magyar Tele-kom. Kérdés, miért vállal ilyen hosszú távú elkötelezettséget a rezsim, hiszen a következő kormány hivatalba lépéséig átmeneti megoldással is biztosítható a szolgáltatás.
A jelenlegi, 12,1 milliárdos ügylet két szerződésből állt. Az infrastruktúra kiépítésére 7, az úgynevezett kiemelt szolgáltatásokra 5,1 milliárdot fizetett a megrendelő. Utóbbiak közé olyan szolgáltatások tartoznak, mint VOIP (hangszolgáltatás), a távmunka, távoktatás, időbélyeg, e-aláírás, címtár, videokonferencia, EDI (adatcsere). Utóbbiak az állampolgárok számára nem elérhetők a Magyarorszag.hu kormányzati portálon. A munkát keresők legfeljebb a munkaügyi kirendeltségek elérhetőségét találják meg, a távmunkáról pedig számos cikket olvashatnak, de egyetlenegy ajánlat sem található a rendszerben. Ugyanez a helyzet a többi, a szerződésben szereplő emelt szintű szolgáltatással.
Bódi Gábor, a MeH illetékes szakállamtitkára közölte: az emelt szintű szolgáltatások mindegyikének igénybevételére lehetőséget nyújtott a szolgáltató, amelyeket az intézmények igényeik szerint alkalmaztak, s a használat alapján fizettek érte. Mivel igénybevételi kötelezettség az intézményeket nem terhelte, voltak olyan szolgáltatások, amelyeket nem, vagy kevesebben kértek, például e-aláírást, címtárt, EDI-t. A hosszú távú elkötelezettséget firtató kérdésünkre Bódi elmondta: mivel a szerződés december 31-én lejár, s a választásokra várhatóan 2010 tavaszán kerül sor, a beszerzési eljárás kiírásával nem lehetett megvárni a választások eredményét, mert akkor szerződés nélkül ellátatlan maradna a rendszer üzemeltetése. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága közölte, hogy cégük 12 milliárd forint értékben vállalt fejlesztéseket az EKG bővítésére, s a kormányzati intézményeknek nyújtott új központi szolgáltatások bevezetésére. Az emelt szintű szolgáltatások mind elérhetők a felhasználók számára, ám egyes értéknövelt szolgáltatások használatára nem volt kereslet.