Alkotmánybíróság előtt a vagyonadó

Bőven ad munkát az Alkotmánybíróságnak az átmeneti kormány. A közelmúltban a testület elé vitték a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatását és a személyi jövedelemadó új számítási módszerét is, a napokban pedig a vagyonadóról szóló jogszabályt támadták meg.

Egy magánszemély arra kérte az Alkotmánybíróságot (AB): a testület semmisítse meg a vagyonadóról szóló, egy hónapja elfogadott törvény több paragrafusát. A jogszabályt Angyal József okleveles adószakértő támadta meg, aki beadványát egy hete juttatta el az AB-hez. Kérdésünkre a szakember kifejtette: megítélése szerint a vagyonadótörvény az alkotmány számos passzusát sérti. – A leginkább aggályosnak a forgalmi érték kategóriáját tartom – fogalmazott Angyal. Jövőre az ingatlanok után akkor kell vagyonadót fizetni, ha az adott ház vagy lakás forgalmi értéke meghaladja a harmincmillió forintot. Ráadásul ezt az értéket az állampolgároknak kell meghatározniuk és bevallaniuk. A forgalmi érték azért is nagyon fontos, mert ez az adó alapja, vagyis ennek figyelembevételével lehet az otthonok után fizetendő közteher összegét kiszámolni. Az adószakértő szerint ugyanakkor a jogszabály nem rögzíti egyértelműen, miképpen kell a forgalmi értéket megállapítani. – Így a törvény pontatlansága miatt a magánszemélyeknek esélyük sincs arra, hogy eleget tegyenek új adófizetési kötelezettségüknek – vélekedett Angyal József, hozzátéve: ez a helyzet sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.
A szakember emellett arra is felhívta a bírák figyelmét: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) feladata lesz ellenőrizni, hogy a magánszemélyek megfelelő forgalmi értéket vallottak-e be. Amennyiben pedig az APEH azt állapítja meg, hogy a polgár bevallásában szereplő érték tíz százaléknál nagyobb arányban tér el az adóhatóság ingatlanbecslésétől, az érintettet megbüntethetik. – A törvény ugyanakkor nem tisztázza, hogy a hivatalnak miképpen kell a forgalmi értéket meghatároznia – közölte Angyal József. Megítélése szerint ez a jogszabályi hiányosság lehetővé teheti, hogy az APEH kénye-kedve szerint döntsön. Sőt akár azt is, hogy az adóhatóság munkatársai bármely személy ingatlanjába bemenjenek, ott körülnézzenek. Más jogszabály ugyanis előírja: ha a hivatal valakit az otthonával kapcsolatban ellenőriz, akkor a revizorok az érintett lakásába, házába beléphetnek. A szakember szerint a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos alapjog csorbul azáltal, hogy az APEH-osok elvileg minden otthont szemrevételezhetnek. Ezeken túl Angyal József úgy látja, a vagyonadótörvény korlátozza az állampolgárok szabad mozgását és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát is. Méghozzá azért, mert a jogszabály kimondja: elméletileg minden lakóingatlan adóköteles, de ha valaki a tulajdonában álló lakásban életvitelszerűen lakik, vagyis ott él, akkor csak abban az esetben kell vagyonadót fizetnie, ha otthonának forgalmi értéke harmincmillió forintnál magasabb. Az adószakértő e szabállyal kapcsolatban említett egy példát. Előfordulhat, hogy a polgár egy kis faluban él, ám ott nincs munka. Kenyérkereseti lehetőséget csak a nyolcvan kilométerre fekvő nagyobb városban talál, s emiatt ott lakást bérel. Ennek viszont – Angyal József szerint – az lesz a következménye, hogy mivel az érintett nem lakik életvitelszerűen az akár pár millió forintot érő vidéki házában, annak teljes értéke után vagyonadót kell majd fizetnie. – Az új közteher így a magánszemélyek szabad mozgását is korlátozza – véli a szakértő.
Angyal egyébként nem csak a vagyonadóról szóló törvényt támadta meg az Alkotmánybíróság előtt. A testületnek döntenie kell a szakember két további beadványáról is: az egyik a személyi jövedelemadó jövőre életbe lépő új számítási módjának alkotmányosságát kérdőjelezi meg, a másik pedig a családi pótlékot lényegében megadóztató rendelkezésről kéri a bírák véleményét.