Nem lép életbe jövő év január elsejétől a személyijövedelemadó-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás, amennyiben az Alkotmánybíróság az ombudsmannak ad igazat. Szabó Máté tegnap közleményben tudatta: a szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta a testületnél. A parlament által múlt hónapban elfogadott passzus szerint jövő évtől az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett tb-járulék is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa úgy látja: ez a módosítás olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Szabó Máté szerint a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként nem vehetők figyelembe. A szuperbruttósítás ezért lényegében azt jelenti, hogy egyfajta adót adóztatnak újra meg.
Nem az ombudsman az első, aki megtámadta a szuperbruttósítást az Alkotmánybíróságnál. Július elején Angyal József adószakértő is a testülethez fordult a passzus megsemmisítése érdekében. Mint a szakember lapunknak tegnap elmondta, a törvény szerinte az alkotmányba ütközik, és jogbizonytalanságot okoz. Angyal szerint az ombudsman fellépése még inkább ráirányíthatja a figyelmet az alkotmányellenes pontokra, és gyorsabbá teheti a döntéshozatalt.
Kételyeit fogalmazta meg az ombudsman kezdeményezésével kapcsolatban Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke, aki lapunknak tegnap elmondta: a szuperbruttósítás az alkotmányosság határán áll, így a taláros testület helyt adhat a kifogásoknak, ám arra is van esély, hogy elutasítja a kezdeményezést. Ha az Alkotmánybizottság úgy ítéli meg, hogy csak a jövedelem kiszámításának módja változott meg, akkor a törvényt nem fogják megsemmisíteni – vélekedett a szakember, aki szerint maga a szuperbruttósítás egy értelmetlen ötlet, amely alapvetően politikai PR-célokat szolgált, és tovább bonyolította az adórendszert. Zara emlékeztetett: a törvénymódosítást annak ellenére fogadta el a parlament, hogy az elképzelést – a GKI Gazdaságkutató kivételével – az egész szakma ellenezte. A Pénzügyminisztérium úgy látja, a szuperbruttósítás megfelel az alkotmányos követelményeknek. A tárca tegnapi közleménye szerint a törvénymódosítás nem eredményez adóteher-növekedést, viszont láthatóvá teszi, hogy a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás.
Ciprus lángokba borult, többen meghaltak + videó
