Átjátszható a termálvízvagyon?

Akár egyetlen magánbefektető kezében is összpontosulhat az Alföld teljes termálvízkészlete – szakértők szerint legalábbis ide vezethet az a törvényjavaslat, mely a hazai geotermikus energia kiaknázásának koncesszióba adását célozza. A szerencsés vállalkozás ezzel a jövő egyik legfontosabb energiaforrását, hazánk nemzeti kincsét szerezhetné meg.

Az őszi ülésszakban kerülhet a parlament elé az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé tenné azon területek koncesszióba adását, amelyeken geotermikus energiát nyernek ki, vagyis a hő- vagy áramtermelésre használt felszín alatti forró víz kiemelését végzik. – A javaslat alapján akár az egész Alföld is egy olyan zárt területté válhat, amire koncessziós pályázatot írnak ki – mutatott rá a tervezet veszélyére Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) elnöke. Mint lapunknak elmondta, ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, azzal később egy befektető jelentős monopolhelyzetbe is kerülhet, amely egyfelől korlátozná a versenyt, másfelől pedig kiszolgáltatott helyzetbe hozná a területen lévő önkormányzatokat. Ezeknek ugyanis se pénzük, se megfelelő tudásuk nem lenne arra, hogy a koncessziós pályázatokon eredménnyel vegyenek részt, így a területeket megszerző magánberuházótól függene, milyen feltételekkel juthatnak hozzá ezek a települések a mélyből jövő energiaforráshoz. Szita Gábor hozzátette, ez érvényes abban az esetben is, ha az Alföldnél kisebb területeket hirdetnek meg a kiírásban, hiszen a befektető ezek jelentős részét hosszú távon bérelve így is gyakorlatilag „élet-halál ura” lehet a geotermális energia hasznosításában.
A szakértő szerint azonban egy másik geotermikus energiára vonatkozó törvényjavaslattal is akadnak problémák. A parlament még júniusban elfogadta azt a beadványt, amelyik kimondja: kérelem esetén lehetőség nyílik arra, hogy a termálkútba ne kelljen visszapótolni a kinyert vizet. Szita Gábor úgy véli, az elképzelés nem rossz, hiszen Magyarország területén különböző tulajdonságú föld alatti vízkészletek vannak, így nem indokolt kötelezővé tenni az egész ország területén a visszasajtolást. Ugyanakkor ez a javaslat jelenleg nem segít senkinek, hiszen akinek szüksége lenne a mentességre, az nem tud élni a lehetőséggel. Az elfogadott törvény szerint csak olyan kutak esetében lehet eltekinteni a visszapréseléstől, amelyek megkapták a működési engedélyüket. Az MGTE elnöke szerint viszont 2004 után az ilyen kutak csak akkor rendelkezhetnek működési engedéllyel, ha már végeznek visszatáplálást is, így bezárul a kör. Aki nem sajtolja vissza a vizet, annak egyébként is komoly vízkészletjárulékot kell fizetnie.
Utóbbi törvény viszont még nem lépett hatályba az Országgyűlés döntése ellenére sem, mivel azt Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra. Az államfő környezetvédelmi okokra hivatkozva nem írta alá a dokumentumot. Sólyom László meglátása szerint alapos indokkal ugyan elképzelhető a visszasajtolás alóli mentesség, ám ennek megállapítására nem megfelelő a jelenlegi jogi és hatósági rendszer, így előbb ennek teljes körű megváltoztatására lenne szükség.