Csőd szélén a becsületes cégek

Magyarországon a tisztességesen működő cégek húzzák a rövidebbet, a szabályokat felrúgók pedig virulnak – állítják a vállalkozók. A sorsukat azonban nemcsak a lánctartozások keserítik meg: a bankok – bár erre ígéretet tettek a kormánynak – nem hajlandók hitelt adni a cégeknek. A hazai vállalkozók szerint még hoszszan elhúzódik a válság.

Magyarországon a becsületesen működő cégek jó része a csőd szélén áll, míg azok, akik tisztességtelen eszközöket használnak, virulnak – hangzott el tegnap a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) sajtótájékoztatóján. Mészárosné Győrvári Bella, a szövetség alelnöke szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) tönkremenetele szociális katasztrófával fenyeget, mert ezek többsége családi, gyakran kényszervállalkozás, így sok ezer embernek vész el a kenyérkereseti lehetősége. Épp ezért a VÉSZ az Európai Unió petíciós bizottságához fordul, mert állításuk szerint amit a magyar vállalkozóknak ki kell állniuk, az már nem egyeztethető össze az uniós szabályozással. Példaként azt említette, hogy az állam rendszeresen nem fizeti ki időben a neki dolgozó vállalkozásokat, de a ki nem egyenlített számla utáni áfát beszedi tőlük. Mészáros Attila elnökségi tag közölte: azt szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak kizárólag realizált bevételeik után legyen adófizetési kötelezettségük. A VÉSZ egy úgynevezett kkv-konszolidációs hivatal felállítását is szorgalmazza, amely a finanszírozási nehézségekbe ütköző cégeket próbálná talpra állítani, vissza nem térítendő állami támogatásokkal.
A VÉSZ szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy míg a világon mindenhol azzal próbálnak meg gátat vetni a válságnak, hogy élénkítik a foglalkoztatottságot, nálunk épp az ellenkezője történik. Bandi Attila elnökségi tag szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy a válság hatására tisztul a piac, mert a cégek „férgese hullik el”. – Magyarországon azok a cégek mennek tönkre, amelyek becsületesen, a szabályokat nem áthágva próbálnak meg működni – közölte a szakember.
Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének az alelnöke hangsúlyozta: a pénzintézetek viszik csődbe a vállalkozások jelentős részét. A bankok ugyanis egyre több és több pótfedezetet követelnek, és folyamatosan a kiszolgáltatott ügyfél kárára módosítják a hitelszerződéseket. Ha pedig az adós nem fogadja el a változtatásokat, akkor rögtön felbontják vele a szerződést. Szerinte van olyan pénzintézet, amelyik az utóbbi hónapokban körülbelül ezer vállalkozói ügyfelének negyedétől vált meg.
– Egyetlen bank sem tartja be a kormánynak tett ígéretét, mely szerint igyekszik hitelt nyújtani a vállalkozásoknak, hogy azok átvészelhessék a nehéz időket – közölte Varga István. – A kormány pedig semmit nem tesz azért, hogy betartassa az ígéretet – fűzte hozzá.
A hitelhez jutás nehézségei a Magyar Fejlesztési Bank legújabb vállalati felméréséből is kiolvashatók. A cégek működését leginkább a forráshoz jutás nehézségei hátráltatják. A következő tizenkét hónapban hitelfelvételt tervező vállalatok elsősorban a magas kamatokban és a szűkös hitelkínálatban látják a legjelentősebb korlátokat. Pedig a pénzre nagy szükség lenne, mivel a vállalatok közel fele biztosan szeretne új forrásokat bevonni a következő egy évben, minden ötödik pedig abban az esetben, ha EU-s forráshoz jut. A cégek körülbelül harmada a kereskedelmi bankoktól felvett hitellel képzeli el a forrásbevonást. Ugyanakkor a kölcsönök szempontjából gondot jelent, hogy az utóbbi hónapokban épp azok a tényezők romlottak, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalatok döntéseiben a hitelfelvétel mérlegelésekor. Ilyen többek között a kamat- és az árfolyam-stabilitás. A válság kezdete óta mindkettő jelentősen romlott.
A felmérésből azonban az is látszik, hogy elsősorban a nagyvállalatok készülnek beruházásokra, a kkv-knek sokkal kevesebb lehetőségük van. Ezek után nem is csoda, hogy a megkérdezettek nagyon borúlátóan néznek a jövőbe. A következő tizenkét hónapra a cégek 5–7 százalék közötti recessziót jósolnak. A megkérdezettek szerint a mezőgazdaság területén háromszázalékos, az iparban kétszázalékos, míg a szolgáltatások esetében háromszázalékos visszaesés várható.