Csökkent a reálbér és a foglalkoztatottság

Csökkenő foglalkoztatottság, elértéktelenedő fizetések árnyékolják be a Bajnai-kormány eddigi munkáját. A reálkeresetek 2,2, míg az aktívak száma 4,1 százalékkal esett vissza az első fél évben 2008 első hat hónapjához képest.

A reálkeresetek – 3,3 százalékos infláció mellett – 2009. január–júniusban 2,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél. A számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek az első hat hónapban 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az alkalmazásban állók létszáma az első fél évben átlagosan 2,667 millió volt; az állami szférában 731 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1,848 millióan dolgoztak, ami öszszességében a létszám 4,1 százalékos, 112 ezer főt meghaladó csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához képest.
Bár a statisztikai hivatal gyorsjelentése nem tér ki rá, a most közölt számok és a korábbi adatok összevetése alapján a munkahelyvesztés zöme a fél év második felében, azaz a Bajnai-kormány ténykedése alatt következett be.
A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 ezer forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 204 100 forint. A bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január–júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek a bérek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt hét százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakán regisztrált adatokat az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás és raktározás január–júniusi keresetei. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január– júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. – Az elbocsátások inkább az alacsony jövedelműeket érintik, ami önmagában is növeli a munkában maradtak megfigyelt átlagbérét. Eszerint az egyes munkavállalók által érzékelt bércsökkenés nagyobb az átlagosan kimutatott számnál – emeli ki a jelentés.
Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője a KSH számai alapján a távirati irodának kifejtette: a kedvezőtlen munkapiaci helyzet, valamint a hitelszűke várhatóan komolyan visszafogja a lakossági fogyasztást. A szakember várakozásai szerint ősszel újabb jelentős leépítési hullám következhet, amely akár ötvenezer embert is érinthet. A reálbércsökkenés üteme is tovább nő majd a következő hónapokban, bár ezt – mutatott rá – némileg ellensúlyozza a szja-sáveltolás nettó bérekre gyakorolt pozitív hatása.