Eltűnhet a számlákról a szénfillér

Másfél év múlva eltűnhet a szénfillér kilowattóránkénti 30 filléres tétele a villanyszámlákról, az EU ugyanis csak 2010 végéig engedné támogatni a veszteségesen működő szénbányákat. A tulajdonos szerint ennek megszűnése a márkushegyi bánya és a Vértesi Erőmű bezárását jelentené, amivel ellehetetlenülne Oroszlány és Bokod távhőellátása is.

Egyharmad forint – ennyit fizet minden felhasználó valamennyi elfogyasztott kilowattóra villamos energia után, hogy fennmaradhasson az ország egyetlen még működő mélyművelésű szénbányája Márkushegyen. Az úgynevezett szénfillér sorsa – s ezzel a bányaüzemé, valamint a Vértesi Erőműé (VE) is – 2010 vége után bizonytalan. (A témával szombati Magazinunk is foglalkozott.)
Az Európai Unió ugyanis eddig hagyta jóvá ezt a fajta állami támogatást. – A szénfillér megszűnése a bánya azonnali bezárását tenné indokolttá – közölték a bányát és az erőművet birtokló Magyar Villamos Műveknél (MVM). Hozzátették, a szénfillér megszűnésével ellehetetlenülhet Oroszlány és Bokod jelenlegi távhőellátása, ami nagy valószínűséggel csak lényegesen drágább hőárak mellett váltható ki más távhőtermelési móddal. Ráadásul a bánya és az erőmű összesen 2600 embert foglalkoztat, így az ő munkahelyük is megszűnne.
A problémát az okozza, hogy a Vértesi Erőmű által termelt villamos energia eladási ára nem fedezi az előállítás költségeit. A szénfillér így részben ezt a veszteséget finanszírozza. Másrészt ezen – évente csökkenő – összeget a bányászat fenntartásához szükséges beruházásokra s a megvalósuló szerkezetátalakításokkal járó költségekre fordítják. Az EU jóváhagyása alapján idén 7,47 milliárd forint bevétele származhat a VE-nek, míg tavaly még 8,5 milliárd forint folyt be a társasághoz ilyen jogcímen. 2007-ben 9,5 milliárd, 2006-ban 10 milliárd, az első évben, 2005-ben 10,7 milliárd forintot fizettek be a villamosenergia-fogyasztók szénfillérként.
A VE működése azonban a jelenleg befolyó támogatás mellett sem kifizetődő, mivel az áram piaci ára a tavalyi megawattóránkénti 90 euró körüli értékesítési szintről 40 euró körüli értékre zuhant le. A társaság működését ezért – a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési programok ellenére is – az MVM biztosítja. Igaz, a VE ténykedése anélkül is veszteséges lett volna, ha nem következett volna be az áram piaci árának jelentős csökkenése a 2008. szeptemberi árakhoz képest.
Az 1981 óta működő, ma már csak napi 5000-6000 tonna szenet a felszínre hozó bányaüzem az előző hónapban már átállt a két frontfejtésesről az egy frontfejtéses működésre is (ez azt jelenti, hogy egy időben csak egy helyen folyik a kitermelés), és azt szeretnék, ha ez még legalább öt évig így maradhatna. A Vértesi Erőmű ugyanis eredetileg 2014-ig kérte az uniótól a támogatás fenntartását, s a vonatkozó kormányhatározat is eddig az időpontig irányozta elő a VE és a bánya működését, ám a társaság kérelmét az EU csak 2010 végéig hagyta jóvá.
Azt viszont jelenleg még nem tudni, hogy az EU hajlandó lesz-e meghosszabbítani eme dokumentumot. Mindenesetre az egyeztetések erről már elkezdődtek az újonnan felállt európai vezető szervezetekkel. Magyarország nincs egyedül eme problémával, hiszen rajtunk kívül négy-öt állam – köztük tudomásunk szerint Németország, Spanyolország és Lengyelország – is szeretné elérni, hogy ez a fajta közvetett állami támogatás fennmaradhasson. (Németországban nemrég az összes atomerőművet be akarták zárni. Amennyiben ez megtörténne, az így kieső kapacitást pótolni kellene, ami szinte lehetetlen feladat csak megújuló forráson alapuló energiatermeléssel, ezért szakértők szerint szükség lesz a széntartalék felhasználására.)
A hozzáértők azt mondják, lehetne valamilyen másfajta formát találni a szénbányák támogatására, amennyiben az EU mégis úgy dönt, hogy nincs szükség rendeletre, vagyis nem hosszabbítja meg a szénfillér létjogosultságát. Az unió célja egyértelműen az orosz gáztól való függés csökkentése, melyben a tagországok saját széntermelése is komoly szerepet játszik. Az általunk megkérdezett, a helyzetet belülről ismerő szakemberek szerint valamilyen támogatásra ezért mindenképp szükség van, hiszen ez szolgálja hazánk energiafüggőségének mérséklését. Ezért Magyarország azt szeretné elérni, hogy 2020-ig, de legalább 2015-ig életben maradjon a szénfillér. Ha ez mégsem sikerülne, a szénfillért valamilyen általánosabb állami segítség válthatná föl, ám e megoldást jóval bonyolultabb lenne a fennálló problémákhoz igazítani.