(Kolozsvár)
Románia államfője megelégelte, hogy a bukaresti hatóságok évek óta halogatják a döntéshozatalt az erdélyi Verespatakra tervezett színesfémbánya engedélyezése ügyében. Traian Basescu ezért a napokban a Fehér megyei településre látogatott, ahol polgármesterekkel folytatott megbeszélése után leszögezte: nem kíván állást foglalni a kanadai–román Rosia Montana Gold Corporation ciántechnológián alapuló beruházása kapcsán, tűrhetetlennek tartja azonban, hogy a kormány ódzkodik a döntés meghozatalától. Az Erdélyi-szigethegységben leállított bányászatot újjá kell éleszteni, függetlenül attól, hogy a kanadai beruházó igenlő vagy nemleges választ kap – jelentette ki az államfő. Basescu egyébként 2003-ban bukaresti főpolgármesterként még fontosnak tartotta a verespataki bányát, államfővé választása után azonban már ellentmondásosnak nevezte a beruházást.
Ökobomba Veresvölgyön
Mostani verespataki szemléje során Basescut meglepetés is érte. Az egykor a Verespatak közeli Veresvölgyön (Rosia Poieni) működő állami rézbánya vezetősége például arról tájékoztatta: a létesítménynél „ketyeg az ökológiai bomba”. Az állami támogatások elapadása miatt ugyanis a társaságtól megvonták az áram- és vízszolgáltatást, ennek következtében már nem tudják semlegesíteni a 130 hektáron elterülő meddőhányóban felgyűlt, a kitermelésnél visszamaradt több tíz millió tonna mérgező anyagot. Ennek nyomán a szakértők szerint a savas lé bármikor az Aranyos folyóba ömölhet, ahonnan mintegy harminc órán belül a Marosba, majd Magyarországra kerül. Nem ülhetünk ökológiai bombán, ez felér egy előkészületben lévő gyilkossággal – borzadt el a látottak alapján Basescu.
Felgyűlt méreg Máramaroson
Ezzel egy időben hasonló katasztrófa fenyeget Észak-Erdélyben is, ahol bármikor környezetszennyezést okozhatnak a Máramaros megyei bányavállalatok meddőhányói, miután az anyagi források elapadása miatt a hatóságok felfüggesztették a létesítmények biztonságossá tételét célzó munkálatokat. Vlaicu Pop, a területi vízgazdálkodási vállalat tanácsosa a napokban arra figyelmeztetett: felhőszakadás esetén képtelenség lesz megakadályozni, hogy a tározókban felgyűlt zagy a környező folyókba, onnan pedig a Tiszába jusson.
Sokkal nagyobb a környezetszennyezés bekövetkeztének kockázata, mint azelőtt, hogy nekiláttunk volna környezetbaráttá tenni a zagytározókat – állapította meg a szakértő. Máramaros megyében jelenleg négy, korábban bezárt meddőhányót próbálnak biztonságossá tenni, ezek közül a borsabányai Colbu I és Colbu II tározónál, valamint a nováci derítőnél a munkálatok feléig jutottak el.
Ioan Nechita, a Remin állami bányavállalat műszaki igazgatója közölte, a munkálatokat azért függesztették fel, mert az erre a célra elkülönített összeget a bukaresti gazdasági minisztérium a felére csökkentette, többletforrásokat pedig kérésük ellenére sem kaptak.
Apadó forrás, áradó szenny
Rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet Sandu Pocol Máramaros megyei prefektus is, közölve: a belügyi és a környezetvédelmi minisztérium elé tárja a finanszírozás problémáját. A máramarosi bányák meddőhányói és elavult vezetékrendszerei hosszú évek óta rendszeresen szennyezik a környék folyóit. Az egykori Aurulnál 2000 januárjában bekövetkezett, a tiszai ciánszennyezést okozó gátszakadás után három hónappal éppen a borsabányai nováci derítő balesete mérgezte nehézfémekkel a Tiszát, a Colbu I és II-nél pedig legutóbb idén áprilisban ömlött nehézfémeket tartalmazó iszap a folyókba.
Olajos Péter, az MDF egykori európai parlamenti képviselője a sorozatos balesetek miatt nemrég beadvánnyal fordult az Európai Unió környezetvédelmi biztosához. Stavros Dimas bejelentette: vizsgálat indul arról, hogy a román környezetvédelmi és egyéb illetékes hatóságok milyen óvintézkedéseket tettek egy jövőbeni szennyezés megakadályozása érdekében. Az EU-biztos júliusban tette ezt a bejelentést, az uniós vizsgálat tehát a közeljövőben várható.
origo.hu
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna
