Jelentősen megterheli a lakosság pénztárcáját a július elsején életbe lépett adóemelések után elszabadult infláció. A jelentős drágulás – csak az élelmiszerárakat és a lakhatáshoz kapcsolódó költségeket tekintve – mintegy tízezer forinttal többet húz ki egy négytagú, létminimum határán élő család zsebéből. A pénzromlás növekedése ebben a hónapban drámai lesz. A júniusi, 3,7 százalékos infláció júliusban már hat százalék felettire becsülhető, év végére pedig meghaladhatja a nyolc százalékot. A bolti árak elszabadulása ráadásul úgy érinti a lakosságot, hogy közben a fizetések befagyasztása és a munkahelyek elvesztése miatt a munkabéreket érintő kifizetések összege az idén már hat százalékkal zsugorodott. Még a legtakarékosabb háztartások kilátásai is borúsak: az alacsonyabb, 18 százalékos áfakulcs alá tartozó tejtermékeknél és gabonaféléknél a gyártók többletköltségei miatt észre sem lehet majd venni az áfacsökkenést, míg az összes többi élelmiszer esetében az átlagosnál nagyobb drágulásra kell felkészülni. Ezek a költségek ráadásul az év második felében tovább növekednek, decemberre ugyanis már közel nyolc százalékkal kevesebb értékű árut kapunk a fizetésünkért.
– Az adóemelések hatására előrejelzésünk szerint 6,2 százalékra ugrik meg az infláció júliusban – nyilatkozta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB vezető elemzője szerint az áfakulcs emelkedésének hatását nagyon sok bizonytalanság övezi. Egyrészt az erősen visszaeső kereslet miatt korántsem biztos, hogy a kereskedők a teljes adóemelést átháríthatják a vevőikre. Másrészt a vállalkozások haszna már olyan alacsony, hogy valószínűleg van a cégek között egy jelentős réteg, amelyik már nem képes lenyelni az ötszázalékos többletköltséget, és végül mégis a fogyasztóval fizetteti meg az adóemelést. – A forgalmi adó növekedése előreláthatólag két-három hónap alatt gyűrűzik át az árakon, ezért év végére a drágulások további gyorsulásával számolunk – fűzte hozzá Kondrát.
Meglepetés a kamatnál. Az inflációs veszélyeknél erősebbnek tartotta a hazai gazdaság visszaesésének mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tegnapi ülésén meglepetésre 100 bázisponttal, 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A térségünk legmagasabb alapkamatához január óta nem mert hozzányúlni az MNB, elsősorban a forint drámai gyengülése, árfolyamának erős ingadozása, valamint az állampapírpiac befagyása miatt. Simor András jegybankelnök a tegnapi döntést követő sajtótájékoztatón elismerte, hogy „újabb inflációs sokk éri a gazdaságot” az áfa és a jövedéki adók növekedésével. Az MNB vezetője szerint hosszú vita után nagyon szoros eredmény született tegnap, az 50, 75 és 100 bázispontos csökkentési javaslatoknak egyaránt több támogatója volt a tanácsban.
A piacok meglepetésként fogadták a hírt, hiszen korábban szinte egységesen félszázalékos mérséklést jósoltak tegnapra a nemzetközi befektetői hangulat hullámzására hivatkozva.
– Váratlan, de érthető a 100 bázispontos kamatvágás a jegybank monetáris tanácsa részéről – kommentálta a döntést tegnap lapunknak Suppan Gergely. A szakember szerint a lazítás hátterében több tényező áll. A nemzetközi hangulat kedvezőbbé vált, erősödésnek indult a forint, nőtt a külföldiek állampapír-állománya, s a forintkötvények iránt is erősödött a kereslet. A Takarékbank elemzője úgy látja, a kamatcsökkentés nyomán a forinthitelek is versenyképesebbé válhatnak, bár még mindig jelentős az eltérés a devizahitelek javára.
Az Equilor Befektetési Zrt. szerint a tegnapi csökkentés meghökkentő, ám várhatóan pozitívan hat majd az állampapírpiacra, mivel a további csökkentések lehetősége vásárlásra ösztönözheti a külföldieket. A monetáris tanács minden tagja végső soron a csökkentés mellett foglalt állást, ami azt sugallja a befektetőknek, hogy ebben az évben nem ez volt az utolsó kamatcsökkentés, azaz további kamatcsökkentések következhetnek – fogalmaznak az Equilor elemzői.
Ciprus
Ciprus lángokba borult, többen meghaltak + videó
