Felosztja az unió Bosznia-Hercegovinát?

Az Európai Bizottság javasolni fogja, hogy jövő év január elsejével oldják fel a vízumkényszert Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai számára – jelentette be Olli Rehn uniós bővítési és Jacques Barrot igazságügyi biztos nemrég Brüsszelben. Azt is jelezték, hogy hasonló javaslat Albánia és Bosznia-Hercegovina vonatkozásában sem elképzelhetetlen, de legkorábban a jövő év közepe táján kerülhet rá sor. Valamennyi ország egy időben, a tavalyi, szlovén uniós elnökség alatt kezdte meg a tárgyalásokat Brüsszellel a vízumliberalizációról.

A bejelentés valóságos eufóriát váltott ki a kedvezményezett országokban. A polgárok megkönnyebbüléssel nyugtázták, hogy ezentúl nem kell naphosszat sorban állniuk a schengeni zónába tartozó országok nagykövetségei előtt. A kormányok saját érdemeik felnagyításával igyekeztek politikai tőkét kovácsolni ebből a választók körében roppant népszerű döntésből. Ám ezen örömujjongásból fanyar hangok is kihallatszottak, például, hogy az EU ezzel megnyitotta kapuit a balkáni szervezett bűnözés előtt.
Nagyon valószínű, hogy igazuk lesz, de ez még a jövő zenéje. Az Európai Bizottság állásfoglalása azonban már most éles kritikák kereszttüzébe került. A bosnyák lakosság a döntést ugyanis mély felháborodással fogadta, mert igazságtalannak érzi, hogy miközben a nyolcezer mozlim meggyilkolásáért felelős Ratko Mladics tábornok nyugodtan utazgathat majd Európában, addig áldozatai „gettóba lesznek zárva”. Egyes bosznia-hercegovinai közéleti személyiségek szerint nem etikus, hogy Brüsszel egyedül „védencére” hárítja a felelősséget azért, hogy nem sikerült működőképes államot kialakítani, holott ebben maga is ludas. Az EU egykori bosznia-hercegovinai főképviselői közül többen mégis csak éreznek némi felelősséget a de facto EU-protektorátus iránt, és rosszallásukat fejezték ki az Európai Bizottság állásfoglalása miatt. Az osztrák Wolfgang Petritsch szerint az egész Balkánra ki kellett volna terjeszteni a vízumliberalizációt, mert megengedhetetlen, hogy Európa egy ilyen gyönge pontján újabb demarkációs vonalak keletkezzenek. Christian Schwarz-Schilling volt boszniai főképviselő az európai értékek arcul csapásának nevezte, és nyílt levélben ítélte el a döntést. A Bild című német magazinnak adott interjújában rámutatott, elképesztő politikai baklövés az EU részéről, hogy éppen azt a két országot, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót zárta ki a vízumliberalizációból, amelyiknek fennmaradásáért, illetve létrejöttéért a NATO és az EU fegyveresen is beavatkozott.
Bosznia-Hercegovina fennmaradását kétségkívül veszélybe sodorhatja, hogy horvát és szerb nemzetiségű polgárai minden különösebb nehézség nélkül válthatnak horvát, valamint szerb útlevelet, mert ezekkel az országokkal megállapodás van érvényben a kettős állampolgárságról. Ivica Dacsics, szerb belügyminiszter sietve be is jelentette, semmi akadálya, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság polgárai új, biometrikus adatokat is tartalmazó szerb útlevet kapjanak, s vízummentesen utazhassanak az Európai Unió országaiba. Nyílt titok, hogy Szerbia eddig is nyugati tartományának tekintette a Drina folyón túli jelenleg szerbek lakta területeket, ami Bosznia-Hercegovina területének csaknem fele. Miután a horvátok is számíthatnak Zágráb segítségére, felmerül a kérdés, mi lesz a bosnyákokkal. Nem ez volt-e a fő probléma, Jugoszlávia felbomlása óta? Brüsszel mintha nem mindig lett volna meggyőződve ennek az országnak a szükségességéről, de kénytelen-kelletlen beállt a fenntartásán munkálkodó Egyesült Államok mögé.
Mostani állásfoglalása a saját vélemény felvállalása-e, hogy tudniillik, váljon szét, ha már egyben nem tartható, vagy egyszerűen a tanácstalanság újabb jele. Alapjában véve már mindegy, mostani lépése végső soron elősegíti a felbomlást, mint végkifejletet.