Hévízt mindenki a világhírű gyógyfürdőjéről ismeri, méltán. Európa legnagyobb gyógyvizes tavának forrásából percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át nagyjából 22 ezer esztendeje. A gyógytó hidrogén-karbonátos vize kalciumban, magnéziumban gazdag, enyhén kénes radont is tartalmaz, amellyel reumatikus mozgásszervi, degeneratív (kopásos) gerinc- és ízületi megbetegedéseket, csontritkulást és nőgyógyászati betegségeket kezelnek. A város közepén fekvő ősfás parkban sétálva megállapítjuk: talán több a (gyógyulni vágyó) turista, mint a közeli Balatonon.
A felbecsülhetetlen értékű, világörökségi várólistán található tóra épült fürdő és a köré emelt gyógyszolgáltatást nyújtó épületek a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. tulajdonát képezik. Ennek 74 százalékban tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., míg Hévíz városa 26 százalékban. Az elmúlt két évben erőteljes változásoknak lehettek tanúi a városlakók. Molnár Lajos volt szabad demokrata egészségügyi miniszter eltávolította a fürdő éléről a feladatát tizenkét éven át közmegelégedésre ellátó Vancsura Miklóst (a szakember azóta a Sárvári Gyógyfürdőt igazgatja sikeresen), s helyére Hegedűs Lajost helyezte, aki az Orbán-kormány gazdasági minisztériumában volt főosztályvezető. – A döntést nem indokolták, gyakorlatilag azonnali hatállyal bocsátottak el úgy, hogy később még a végkielégítéshez is csak peres úton jutottam hozzá – mondja a korábbi főigazgató.
A cég stratégiai igazgatója Nagy Róza lett, aki az Orbán-kabinet idején a gazdasági tárca közigazgatási államtitkára volt, nem mellesleg Molnár Lajos sógornője. A „vérfrissítés” Horváth Ágnes minisztersége alatt is folytatódott: a tárcavezető apósát, Papp Pétert (Nagykanizsáról Hévízre csábítva) gazdasági igazgató pozícióba ültette. Az ügyvezetői igazgató posztra ugyancsak Nagykanizsáról igazolta a cég Szabó Csabát, akit a dél-zalai város kórházának főigazgatói posztjáról leváltott a kanizsai városvezetés. De bekerült PR- és marketingmenedzseri posztra a hévízi szabad demokrata alpolgármester, Moll Károly fia, Moll Csaba is.
Amióta a cégnek új vezetése van, jelentősen megnőtt a gyógyfürdő adósságállománya, jelenleg több mint ötmilliárd forint, jórészt banki hitel. Vancsura Miklós igazgatása alatt a fürdő nem vett fel banki hitelt, mi több, a fürdő-kórház saját bevételeiből újult meg a Hetes-ház, a Rákóczi-ház és több kórterem, mindez közel 2,2 milliárd forint értékben. Vancsura aggódik Hévízért, úgy látja, ha a kórház tudja is majd törleszteni a hiteleket, az intézmény a törlesztőrészletek terhe alatt nem lesz képes fejlesztésre. Hegedűs Lajos jelenlegi igazgató szerint azonban az üzleti terveknek megfelelően alakulnak a cég bevételei, és hangsúlyozza: az adósságállomány nem szállítói tartozás.
Döbbenetes a szám, és még inkább az, ha megvizsgáljuk, milyen címeken folyik ki a hitelek mellett a korábban nyereséges vállalkozásból a pénz.
A Tófürdő felújításának II/B üteme másfél milliárd forintot meghaladó bővítési beruházás, amelyet nyílt közbeszerzési eljárás keretében egy olyan cég nyert, amely a gyógyfürdő jogásza szerint érvénytelen pályázatot nyújtott be. A ZÁÉV Zrt. pályázata érvényes volt, Nagy Rózáék viszont mégis az érvénytelennek ítélt és több millió forinttal drágább ajánlatot, a Kipszerét hozták ki győztesnek. Az igazgató leszögezi: nem volt érvénytelen a pályázat, a háromtagú bírálóbizottságnak csak egy tagja (a cég jogásza – a szerk.) állította ezt. – Úgy gondolom, akkor jártam volna el helytelenül, ha azt állítom én is, hogy a pályázat érvénytelen – érvel igaza mellett az igazgató, aki ugyancsak tagja volt a bírálóbizottságnak. Vértes Árpád – a Budapesti Volán és a Ganz-Mávag korábbi futballistája – pedig elhárítja a felelősséget, mint mondja, ebben a kérdésben a többségi tulajdonos dönt, a testület ilyen kérdésekbe nem szólhat bele. Az is érthetetlennek tűnik, hogy a beruházás ellenőrzésére két műszaki ellenőr céget is megbízott a fürdő több mint húszmillió forint + áfa értékben úgy, hogy a cégnél létezik egy beruházási és fejlesztési osztály. Hegedűs Lajos ezt a beruházás volumenével indokolja. – Gondosan, körültekintően akartunk eljárni, mert az épület részben a vízen, cölöpökön áll majd – szögezi le.
Történtek furcsaságok a fürdő nagy konyhájának felújítása során is. Erre a Diszat Kft. késve adta le pályázatát, ezért a közbeszerzést lebonyolító cég, a Kanizsaber Kft. érvénytelennek nyilvánította a pályázatát és kizárta a tenderből. Ezt követően a fürdő vezetése új közbeszerzési eljárás kiírása nélkül mégis a Diszattal végeztette el a munkát, és ki is fizettek neki több mint 62 millió forintot. A bírálóbizottság elnöke a már említett Papp Péter volt. Hegedűs Lajos állítja: a Kanizsaber és Papp szerint is szabályszerű volt az eljárás. A birtokunkba jutott dokumentum azonban ennek ellentmond, ebben ugyanis az áll: „A bontást követően a Diszat-2003 Kft. ajánlattevő késve (…) adta be az ajánlatát”. A közbeszerzési törvény vonatkozó paragrafusa szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt későn nyújtják be.
A kórház számos szolgálati lakással rendelkezik, úgy tudjuk, ezek egy része üresen áll. A két vezetőnek ennek ellenére lakást bérel a cég, Nagy Rózának havi 90 ezer forintért, ami éves szinten közel 1,1 millió forint kiadást jelent a fürdőnek. Vértes Árpád szerint azért, mert a gyógyfürdő területén álló igazgatói lakást 25-30 millió forintért lehetne csak felújítani. – A korábbi igazgatói lakás lelakott volt – ebben később a nagy projektjeink irodáit alakítjuk majd ki –, laknunk pedig kell valahol – mondja Hegedűs Lajos, hozzátéve, hogy a bérleti díj a környéken teljesen szokványos.
A lakásbérlés azért sem közömbös, mert Papp Gábor, a helyi Fidesz elnökének elmondása szerint a dolgozók nem jutnak szolgálati otthonhoz, ha mégis, számukra e szolgáltatás nem térítésmentes.
A fürdő bevételeiből az NB III-as, vagyis amatőr labdarúgócsapat is remekül megél. A futballszakosztály elnöke Hegedűs Lajos. A focistákat a fürdő – Hegedűs állítása szerint – pár millió forinttal támogatja, ehhez jön még a szabad demokrata városvezetés 12 milliója – egy amatőr csapatnak ez talán több mint idilli. A fürdőigazgató szerint egy részben városi tulajdonú cégnek kötelessége a várost támogatni, és kitér rá, hogy a sport mellett a kulturális életet is támogatják.
Az ötezres lélekszámú városban tizenkétezer vendégágy áll a turisták rendelkezésére, ugyanakkor tizenhét utcában nincs járda. Információink alapján egy négyzetméter járófelület kialakítása, burkolattól függően 7-10 ezer forintba kerül. – Az amatőr focistáknak juttatott adóforintokból épülhetett volna a járdák mellett játszótér is, mivel a városban nincs egy olyan sem, amely az EU kívánalmaknak megfelelne – véli Papp Gábor.
Szerettük volna megkérdezni a térség országgyűlési képviselőjét, a szocialista Mohácsi Józsefet is, tudott-e mindezekről az ügyekről. A politikust – aki annál a gyenesdiási H és M Bt.-nél kereskedelmi igazgató, amely csak az elmúlt három hónapban több mint 4,5 millió forintot számlázott ki a fürdőnek konyhai berendezések szállítása és javítása kapcsán –, azonban lapzártánkig nem értük el.
És hogy mire megy még el a bevétel? Csak áprilistól júniusig különböző szolgáltatásokra (üzletviteli tanácsadás, kulturális tevékenység, reklámszolgáltatás, számítógépes rendszer bérleti díja, munkaerő-kölcsönzés) közel hétmillió forintot költött a fürdő. Mindezek miatt tesz ma feljelentést a Sikeres Hévízért önkormányzati képviselőcsoport több tagja sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés és csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen.
Ciprus
Ciprus lángokba borult, többen meghaltak + videó
