Több, bűnszervezet létrehozásával vádolt csoport büntetőpere folytatódik az ősszel Budapesten a nyári ítélkezési szünet után, a fekete seregként ismert társaság szeptemberben, a százhalombattai olajlopásokkal, és az azzal összefüggő diósdi kettős gyilkossággal terheltek a jövő héten állnak újra a bíróság elé. Utóbbiak ügyeit a Pest Megyei Bíróság tárgyalja, Bartkó Levente tanácsa már túl van a századik bizonyítási napon.
Ismert, a kilencvenes évek második felében egy jól szervezett társaság rendszeresen lopta az üzemanyagot a Mol Nyrt. százhalombattai olajfinomítójából. A bűncselekményekben segítségükre voltak az üzem dolgozói, illetve a szállításokban részt vevő tartálykocsik sofőrjei is. A vád szerint a beavatottak fizetséget kaptak a lopásokért. A csoport később – anyagi megfontolásból – módszert váltott, és szabályos csővezetéket építettek ki az egyik vádlott, P. István Ercsiben található kamionmosójától az olajfinomítóhoz. A munkát éjszakánként végezték, és őrséget állítottak fel a lebukás elkerülésére. A csővezetéket akkor üzemeltették, mikor a beavatott személyzet dolgozott a gyárban, a lopásokhoz ők nyitották, zárták a megfelelő szerelvényeket, s képesek voltak a raktárkészletek dokumentációjának manipulálására is. A bizonyítási eljárásban többször meghallgatta a bíróság az olajfinomító őrszolgálatát, s felvetődött a gyanú, hogy azok tudtak a bűncselekményekről, és segíthettek is bennük. Érdekessége az ügynek, hogy a Mol Nyrt. máig sem tett feljelentést az őt ért kár miatt. Bár az olajüzlet jelentős bevételi forrás lehetett, a társaság rendszeresen támadott meg bankokat, pénzszállítókat is, a rablásokkal több száz millió forintot zsákmányoltak.
A vád szerint a 2007 áprilisában elkövetett diósdi kettős gyilkosság is összefügg az olajlopásokkal. Az egyik áldozat, F. József vélhetőleg tudott a bűncselekményekről, és megzsarolta a csoport irányítóját, Cz. Attilát. Utóbbi ezért megbízást adott unokaöccsének, P. Sándornak a gyilkosságra. F. József testőrével, K. Norberttel érkezett a színlelt megbeszélés helyszínére, ahol a bérgyilkos mindkettőjükkel végzett. A vérengzés az egyik legjobban dokumentált része a szövevényes ügynek, vallomásában P. Sándor részletesen elmondta a történteket. Beismerésével P. Sándor nyomozási alkut kötött az ügyészséggel, s bekerült a tanúvédelmi programba is. Hamarosan Cz. Attila is hasonló megállapodást kötött, az ő nyilatkozatai terelték a gyanút a bűnszervezet vélt vezetőire, Sz. Istvánra és Sz. Miklósra. Az ítélkezési szünet előtt már számos bizonyíték szólt amellett, hogy a testvérpárnak az ügyek jelentős részéhez nem volt köze. Az utolsó tárgyaláson az ügyészség 28 oldalas beadványában módosította a vádat a harmincnyolc terhelt ellen.
A fekete seregként ismert bűnszervezet ellen két éve indított büntetőpert gyakorlatilag újra kellett kezdeni tavasszal a Fővárosi Bíróságon, mert akkor fogták el külföldön a csoport két tagját, s az ügyészségnek újra kellett fogalmaznia a vádiratot. Szakértők szerint az M. Róbert vezette társaság a legveszedelmesebb maffiacsoport volt hazánkban az ezredforduló után.
Mosolyogva tért vissza Kapu Tibor
