Gázkazán kontra távhő

Gázkazános lobbi próbálja meggyőzni a távfűtéssel ellátott társasházakat a rendszerről való leválásról – állítja a Főtáv és néhány érintett lakó. A másik fél szerint viszont épp fordítva: a távhővel fűtött házak kezelői keresik meg a társaságokat, mert a váltással próbálják meg csökkenteni a fűtési költségeiket.

Gázkazánokat szerelő cégek lobbija próbálja meg rávenni arra a távfűtéssel ellátott társasházak kezelőit, hogy váljanak le a távhőrendszerről – ezt állította nemrég két érintett fővárosi lakó az általuk rendezett sajtótájékoztatón.
Valós problémáról van szó Balog Róbert, a budapesti Főtáv szóvivője szerint. – Minden lakóközösség azon gondolkodik, hogy miként csökkenthetné fűtési költségeit – húzta alá lapunk kérdésére. Úgy véli, a gázkazánok beszerelésével foglalkozó cégek ezért mindent megtesznek, hogy rávegyék a távhőfogyasztókat a váltásra. Balog Róbert meglátása alapján azonban a leválásnak számos hátránya van. Egyrészt ettől még nem oldódik meg a mérhetőség és szabályozás problémája, ezenkívül szigetelésre és fűtéskorszerűsítésre ugyanúgy szükség van a kazán kialakítása mellett is. Mint mondta, ezzel megnő a lakók kiszolgáltatottsága is, mert a berendezést karban kell tartani. Ráadásul olcsóbb sem lesz emiatt a fűtés, mert a kazánok élettartama körülbelül 15 év, így az időtartam letelte után szinte valamennyi alkatrészt újra meg kell venni.
Schneider István, a gázkazánok kialakításával foglalkozó Schneider Investment Kft. vezetője lobbiról nem tud, de mint lapunknak elmondta: számos hozzájuk hasonló cég szeretne részt venni a fűtéskorszerűsítési programban. Hozzátette, általában a társasházak keresik meg a kazános társaságokat a fűtési költségek csökkentése érdekében, nem pedig fordítva.
Az igazgató közölte, egy gázkazán beszerelési költsége egy átlagos panelház esetében lakásonként 300 ezer és 450 ezer forint közötti öszszeget jelent – a magasabb ár szabályozhatóság és mérhetőség kialakítását is eredményezi. Ezt a költséget a lakók a fűtésszámláikból megtakarított pénzből fedezik, s így Schneider István szerint öt év alatt meg is térül a beruházás. Átlagos esetben ugyanis egy távfűtéses lakás fűtési költsége húszezer forintot tesz ki havonta, míg a gázfűtés esetében 12-13 ezer forintra csökkenthető a havidíj. A cégvezető hangsúlyozta, ebben az összegben a hődíjon kívül benne van az üzemeltetés költsége is, ami egyben garanciát is ad: a társaság különdíj felszámolása nélkül cseréli az elhasználódott alkatrészeket.
Rámutatott, ha a távhő áfája alacsonyabb lesz, akkor ezek a számok némileg módosulnak. Az összmegtakarítás mértéke a jelenlegi negyven százalékról például 18 százalékos távhőáfa esetén 35 százalékra eshet, míg ha a távfűtés jövőre az öt- vagy hétszázalékos áfakulcsba esik, a megtakarítás 25 százalék környékén alakul. – A lakók számára kérdéses, hogy az áfacsökkentés mellett is megéri-e a leválás – fogalmazott Schneider István.