Jól keresnek a bankárok

Míg a hazai bankoknál dolgozó felső vezetők és topmenedzserek fizetése nagyjából megfelel a hasonló méretű nyugat-európai pénzintézeteknél alkalmazott javadalmazásoknak, addig a középvezetők jóval kevesebbet keresnek, mint nyugati kollégáik. Hallani olyan csúcsvezetőkről is, akik havi 12-14 millió forintot tehetnek zsebre.

A bankárok nem szeretik, ha a közvélemény a zsebükben turkál, ez abból is látszik, hogy Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke Török Zsolt MSZP-s politikus többszöri kérésére sem volt hajlandó nyilatkozni a Magyarországon működő pénzintézetek vezetőinek a fizetéséről. Pedig az embereket igencsak foglalkoztatta, hogy amikor a családoknak a fogukhoz kell verniük a garast, hogy ki tudják gazdálkodni az eget verdeső törlesztőrészleteket, mennyit tesz zsebre egy bankvezető. A Népszabadság értesülései szerint ez az összeg igen széles határok között mozoghat. Hallani olyan csúcsvezetőkről, akik havi 12-14 millió forintot visznek haza, ám a többségük ennél kevesebbet kap. A magasabb beosztású vezetők általában bruttó egy-két millió forintot kapnak havonta, míg a topmenedzserek esetében ez az összeg egy kisebb bank esetében jellemzően három-négy millió, egy nagyobb pénzintézetnél hat-nyolc millió forint. Ezek azonban csak az alapilletmények, ehhez jönnek a prémiumok, amelyek az éves fizetés ötven százaléka körül mozognak, továbbá az egyéb, béren kívüli juttatások, mint például a nyugdíj-biztosítási hozzájárulás, a céges autó vagy a mobiltelefon. Összességében a vezető beosztású menedzserek évente 80–120 millióval számolhatnak, míg a topmenedzserek illetménye 150–200 millió forint lehet.
Míg a hazai bankoknál dolgozó felső vezetők és topmenedzserek fizetése nagyjából megfelel a hasonló méretű nyugat-európai pénzintézeteknél alkalmazott javadalmazásnak, addig a középvezetők esetében már jelentős a különbség. Egy részlegvezető bruttó bére jellemzően nem éri el a félmillió forintot, míg egy fiókigazgató is csak átlag 533 ezer forintot kap – külföldi kollégáik ennek többszörösét tehetik zsebre havonta. Egy pénztáros ugyanakkor átlagosan 161 ezer, egy bankkártya-ügyintéző 180 ezer, míg egy jelzáloghitel-ügyintéző 252 ezer forintos bruttó bérrel számolhat.
A válság itthon is jócskán csökkentette a pénzügyi szférában dolgozó vezetők számát és a – sok szakember szerint – túlzó juttatásokat. Posztok szűntek meg, régiókat vontak össze, külföldi vezetők érkeztek, hogy közvetlenül teljesítsék az anyacégtől kapott utasításokat. Az elbocsátások és a hitelezés visszaesése miatt kevesebb munkatárs, kevesebb feladat marad, úgyhogy a korlátlan cégesautó-, mobiltelefon-használat, a gyakori külföldi utak, konferenciák ideje lejárt. Aki pedig állás nélkül találja magát, kénytelen még lejjebb adni fizetési igényeiből – írja a Népszabadság.