Keszthelyen a modern kalligráfia

L Á T - H A T Á S Az iszlám szent könyvének, a Korán szövegének a lejegyzéséhez szorosan kötődik a kalligráfia tudománya, amelyet arabul khattnak neveznek, s amely a mozlim művészet talán legjellegzetesebb kifejezőeszköze. A kalligráfusok különböző írásfajtákat használtak a szent szöveg másolására és a mindennapi élet gyakorlati, profán ügyeinek feljegyzésére. Művészetükből most Európában is egyedülálló kiállítást nyílt Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban.

A legkorábban kinyilatkoztatott Korán-versek is jól példázzák azt az óriási jelentőséget, amit a mozlimok az írott szónak tulajdonítanak, amikor ezt hirdetik: „Recitálj, a te Legnemesebb Urad az, Aki megtanított a tollra, megtanította az embert arra, amit nem tudott.” A legnépszerűbb írásfajták közé tartozik a szögletes formájú kúfi és a kurzív naszh, a szulusz, a radzshán, a muhakkak, a rika’, a taukí’ és a naszta’lík. Az iszlám világban ma is rendszeresen szerveznek versenyeket, ahol a kalligráfusok összemérhetik tehetségüket.
A keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban a héten nyílt, s október végéig látogatható tárlaton az iszlám világ országaiból származó 13 jelentős kalligráfus 50 alkotását tekintheti meg a közönség. A kiállításon, amely a maga nemében egyedülálló Európában, a résztvevő művészek bemutatókat tartanak: a látogatók közvetlen közelről figyelhetik meg alkotás közben az iszlám világ legkiválóbb kalligráfusait. Tegnap az Iránból érkező Amír Falszafi mutatta be tudományát, ma pedig az iraki illetőségű, Nagy-Britanniában élő Szabáh al-Irbili a naszh stílus, Szaláh Abd al-Hálik Egyiptomból pedig a kúfi rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket. Hétfőig pedig a marokkói, egyiptomi, szíriai és iráni művészek készítik el a legkülönfélébb stílusok kalligráfiáit. A kiállítás az arab díszítőművészet és a márványozás titkait is a közönség elé tárja a vendégek segítségével. Az eseményt a kuvaiti vallásügyi minisztérium szponzorálja, szakmai tanácsadóként közreműködik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Arab Tanszéke.