Magyar csoda Moldvában

Kilenc éve csodaszámba menő folyamatnak lehetünk tanúi: a Kárpátokon túli Csángóföldön majdnem fél évszázad után sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást, mégpedig iskolán belüli és kívüli foglalkozásokon, mintegy kéttucatnyi településen. A sikerekben jelentős szerepet játszik a Legyen ön is keresztszülő! program. Minderről a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége két vezetője beszélt lapunknak.

Keresztszülőket várnak. A csángómagyar szövetség új keresztszülőket keres, várva a támogatók jelentkezését. Részletek a www.csango.ro honlapon. Elérhetőség: [email protected].

A Románia keleti részét alkotó Moldva magyarsága nem rendelkezik polgári magyar identitástudattal: történelmi okokból ők nem a nemzetiséget, hanem vallásukat tartják a legfontosabbnak. A Kárpátoktól keletre többtucatnyi faluban sokan – mintegy hatvanezren – rendkívül szépen beszélnek magyarul, nyelvünk archaikus, néha román kölcsönszavakkal „megbolondított” változatát, amelyet a Csángóföldre érkező vándor, bár kissé különösnek hallhat, elsőre megért. Ugyanakkor e népcsoportnak a saját magyar nyelvű értelmiségi rétege borzasztó vékony, így a moldvai csángó magyarok szinte semmit sem tudnak az anyaországukról, a Kárpát-medencei irodalomról és történelemről, nem ismerik a magyar szakszavakat, az „újmagyar” kifejezéseket. Moldvában az 1950-es évektől több mint negyven évig nem tanítottak magyarul egyetlen iskolában sem, így nem volt hol megtanulnia a mai szülők generációjának még a magyar betűvetést sem.
– 2000-ben a legtöbben kivitelezhetetlennek, szélmalomharcnak tartották azon ötletünket, hogy a Kárpátoktól keletre lévő moldvai csángó falvakban kezdjünk el először iskolán kívüli foglalkozások keretében, majd az iskolákban is magyar nyelvű foglalkozásokat szervezni a gyerekeknek – hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programfelelőse. – Akkor még nem tudtuk, hogy pontosan mekkora feladatra is vállalkozunk, de azt láttuk, hogy sok faluban a gyerekek is értenek, beszélnek még magyarul, azaz „csángósan”, ahogyan ők nevezik a magyar nyelvnek az errefelé hallható, számunkra nagyon értékes és szép dialektusát – magyarázta.
Hegyeli felhívta a figyelmünket, hogy az azóta eltelt kilenc év alatt a gyakorlati jellegű tanulságokon kívül szert tettek jelentős oktatás-módszertani, pedagógiai tapasztalatra is: három kiadást is megért már a Csángó szöveggyűjtemény, készült feladatgyűjtemény és speciális tanterv is. – Láttuk azt is, hogy minden esetben az iskolán kívüli foglalkozások által tudtunk továbblépni és bevezettetni az állami iskolákba a magyar nyelv tanítását – folytatta az oktatási programfelelős. Megjegyezte, sajnos azonban a mai napig küzdenek a hatóságok és a katolikus egyház helyi képviselőinek gáncsoskodásával, amely néha nyíltan magyarellenes, soviniszta jelleget ölt, nem kevés bosszúságot okozva gyerekeknek, tanároknak egyaránt. Általában elmondható – tisztelet a kivételnek –, hogy Moldvában a hatalmasságok nem örülnek a jelenlétüknek, és ezt éreztetik is.
Másfél ezren járnak
a foglalkozásokra
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programfelelőse ugyanakkor immár nyugtázhatja, hogy magyarórákat heti három órában engedélyeztek, ám ezt is csak azok számára, akiknek szülei írásban kérték. – Iskolán kívüli foglalkozások keretében azonban szabadabban tudunk a gyerekekkel foglalkozni, itt nemcsak az ábécét, nemcsak a nyelvtant és irodalmat tanuljuk, hanem sok-sok játék révén gyakoroljuk a nyelvet, de az iskolán kívüli foglalkozásokon tanítunk a gyerekeknek csángó énekeket, táncokat, magyar imádságokat, helyi hangszeres népzenét – szögezte le Hegyeli Attila.
Farkas-Ferencz Endrétől, a Legyen ön is keresztszülő! program koordinátorától megtudtuk, hogy a 2008–2009-es tanévben 1550 gyermek járt összesen – a Kárpátokon túli – Bákó megyében valamilyen magyar foglalkozásra. Közülük 934-en voltak beiratkozva iskolai magyarórákra, ők az állami iskolákban is tanulhatták a magyar nyelvet heti három órában.
– Az iskolán kívüli magyar foglalkozások mindig más jellegű, más hangulatú tevékenységek, mint az iskolai magyarórák. A magyar házaknál tapasztalható hangulat, a tevékenységek sokszínűsége vonzó a gyermekek számára – mondta a keresztszülőprogram koordinátora. – Az a tapasztalatunk, hogy az iskolai magyarórákon részt vevők többsége, amikor teheti, szívesen részt vesz az iskolán kívüli tevékenységeinkben is. Ha napi rendszerességgel nem is, de a különböző rendezvényeken, programokon mindig sokkal többen vannak, mint azok, akik csak iskolán kívül tanulnak magyarul – tájékoztatott.
Farkas-Ferencz Endre közölte, hogy jelenleg huszonegy moldvai településen folyik valamilyen magyar anyanyelvű oktatási tevékenység, ezek közül tizennégyben iskolai keretek között is tanítanak magyarul. Mindazonáltal több helyen a helyi hatóságok makacs ellenállása hiúsítja meg évek óta a magyar nyelv iskolai oktatásának bevezetését, ilyen település például Gajdár vagy Lujzikalagor, ahol két tanévben is erőszakkal vonatták vissza a szülőkkel az iskolai magyarórákra vonatkozó kéréseket. Idén ezekben a falvakban egy szülő sem vállalta újra a kérés megírását és az ezzel járó meghurcoltatásokat.
– Van olyan falu is, ahol még meg sem próbálhattuk a kérések gyűjtését. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy vannak nagyon pozitív példák is, Kostelekben és Külsőrekecsinben az iskoláskorú gyermekek csaknem százszázalékosan járnak magyarórákra az állami iskolába – nyomatékosította Farkas-Ferencz.
Öt éve indult a program
– Öt évvel ezelőtt az oktatási program finanszírozása, valamint a moldvai és a Kárpát-medencei magyarság közti kapcsolattartás segítése céljából hoztuk létre a Legyen ön is keresztszülő! programot, amelynek révén bárki jelképes keresztszülőséget fogadhat egy moldvai magyar gyerek taníttatása érdekében, így fedezve az egy diákra eső oktatási költségeket (tanszerek, terem-, tanári bérek, rezsi, továbbtanulók kollégiumi, táboroztatási költségek), miközben a gyerekkel, a családdal is tarthatja a kapcsolatot – magyarázta Hegyeli Attila.
Kérdésünkre, hogy hány keresztszülő segíti a moldvai magyar oktatást, s mely országokból, Farkas-Ferencz Endre tudatosította: jelenleg mintegy ezer aktív keresztszülő van. Ezt a számot szeretnék folyamatosan bővíteni, hiszen a magyarórákra járó gyermekek száma folyamatosan növekszik. A keresztszülőprogram különben igazi sikertörténetnek tekinthető, elindítása óta érezhetően megnőtt a magyar nyelv ázsiója azokban a családokban, ahol aktívan tartják a kapcsolatot a keresztszülővel. Számos baráti kapcsolat alakult ki, kölcsönös látogatások, közös nyaralások valósultak meg. – Tehát azt a célunkat tökéletesen elértük, hogy szorosabb kapcsolat legyen a magyarság olyan távoli csoportjai, mint például a felvidéki és a csángóföldi nemzetrész között. A gyermekek számára rendkívül ösztönző, hogy rendszeresen leveleznek keresztszüleikkel, alkalmanként kisebb ajándékokat kapnak, a magyar nyelv tanulása során így igazán jó és személyes élményekkel gazdagodhatnak. A keresztszülők szerepe tehát az oktatási program sikerében óriási, anyagi és szellemi támogatásuk nélkülözhetetlen. Keresztszülők szinte minden olyan országból vannak, ahol jelentős számú magyar él, igaz, a többségük Magyarországról kerül ki. Ám van aktív keresztszülőnk Ausztráliában, Amerikában, Kanadában, Svájcban, Németországban, Délvidéken, Felvidéken és Erdélyben is – közölte a koordinátor.
Hegyeli Attila ugyanakkor hozzátette: „A keresztszülőprogramunk, amint az elmúlt években is bebizonyosodott, remek eszköz arra, hogy a magyarországiak segíteni tudják az oktatási programunkat: s ami a lényeg, hogy nem csak anyagilag segítenek, hiszen összehozzuk a jelentkezőt egy kis csángó gyerekkel, akivel levelezik, személyes ismeretséget köt, így segíteni tud a gyerekek nyelvi fejlesztésében, magyarságtudatának megerősítésében, és sokszor nagyon szép emberi, baráti, családi kapcsolatok alakulnak ki.”
Még 30-35 faluban bővítenék
az oktatást
A csángómagyar szövetség illetékeseitől megtudtuk, hogy az eddigi gyakorlat szerint magyar tanítványaik I–VIII. osztályban otthon, a saját falujukban járnak román tannyelvű iskolába, és emellett eljárnak heti három-négy magyar nyelvű foglalkozásra az iskolába, illetve azon kívül. A VIII. osztály elvégzése után azok, akik kérik, és akiknek a szüleik is úgy akarják, persze, ha a vizsgajegyük is megfelelő, mehetnek Csíkszeredába, Gyimesfelsőlokra vagy máshová magyar tannyelvű középiskolába. Számukra a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége oktatási programja ösztöndíjat biztosít, amely fedezi az étkezés és a kollégiumi szállás költségeit.
– Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az iskolán kívüli tevékenységeket bővítenünk kell. Van még legalább 30-35 olyan falu, ahol a gyerekek értik vagy beszélik nyelvünk regionális változatát, de még nem sikerült megkezdeni a magyar nyelv oktatásának semmiféle folyamatát. Ezekben a falvakban minden év késés nagy veszteséget jelent, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a nyelvi asszimiláció, ha nem is fordult meg, de legalábbis stagnálni látszik azokon a településeken, ahol masszívan jelen van az oktatási program – vont mérleget Hegyeli Attila.