Nem érik el az adósok a mentőövet

A bankok egy része még nem tudja fogadni a bajba jutott adósok áthidaló hitel iránti kérelmét, pedig a program tegnap már életbe lépett. A pénzintézetek azt állítják, azért nem volt idejük előkészíteni az áthidaló hitelt, mert az unió csak nemrég hagyta jóvá az elképzelést. A kormány a bajba jutott adósokat segítő programjának elég ellentmondásos a megítélése, még a szocialista politikusok is úgy látják, hogy kevesen veszik majd igénybe.

Nem tudja befogadni egyelőre a bankok többsége a bajba jutott adósok megsegítését célzó állami garancia kérelmeit, holott az előzetes tervek szerint az ügyfelek tegnaptól vehették volna igénybe. Több olvasónk is jelezte, hogy amikor a bankfiókokban áthidaló hitelhez szerettek volna jutni, közölték velük, hogy ez még nem lehetséges, jöjjenek vissza egy-két hét múlva. A Napi Gazdaság szintén arról értesült, hogy nem tudják időben fogadni a bankok az ügyfelek kérelmeit. Az MSZP azt állítja, hogy nincs csúszásban a program, Dér Zsuzsanna, a szocialisták országgyűlési képviselője tegnap közölte: nem tudja, mire alapozza a gazdasági napilap a késésről szóló kijelentést, mert a program tegnap elindult.
A bankok viszont azt állítják, hogy nem volt idejük a felkészülésre, mert még néhány hete sem lehetett tudni a program részleteit. Müller János, a Bankszövetség szóvivője lapunkkal közölte: hiába lehetett hallani már hónapokkal ezelőtt az adósokat megsegítő programról, azt nem lehetett tudni, hogy milyen formában járul majd hozzá az EU, így az sem volt világos, hogy mire kell felkészülniük a bankoknak.
A Raiffeisen lapunknak azt nyilatkozta, hogy jelenleg is vizsgálják a konstrukció bevezetésének módját és dolgoznak részleteken. Az ügyfelek napokon belül részletes információhoz juthatnak a fiókokban – közölte a bank. Az OTP készen áll az igénylések befogadására. A bank munkatársai lapunknak elmondták: az áthidaló hitel kérelmét az ügyfél nyújthatja be a fiókokban a bank által rendelkezésre bocsátott igénylőlapon, amelyhez csatolni kell az igénylésre való jogosultságot igazoló dokumentumokat. Ha azért igényli az ügyfél az áthidaló hitelt, mert munkanélkülivé vált, akkor csak a jogszabályi feltételeknek való megfelelést vizsgálja a hitelintézet. Amennyiben az ügyfél nem vesztette el a munkaviszonyát, viszont okként fizetőképességének csökkenését jelöli meg, akkor a háztartás jövedelmének nagyságát, illetve ehhez viszonyítottan a törlesztőrészlet arányát is szükséges figyelembe venni. Ebben az esetben az adós hitelképességét is vizsgálja a bank – közölte az OTP.
Az állami garancia hatásainak megítélése még jelenleg is elég ellentmondásos, és a program nem csak az ellenzék köreiből kap kritikákat. Az MSZP is úgy látja, nem várható, hogy tömegesen veszik majd igénybe a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek az állami garanciával nyújtott áthidaló kölcsönt – írja a távirati iroda. A Magyarok Egymásért Szövetség (MESZ) pedig azt állítja, hogy a kormány és az MSZP nagy médiatámogatással beharangozott konstrukciója valójában nem segít a jelzáloghitelüket törleszteni képtelen bajba jutott adósokon. A MESZ szerint ezzel csak későbbre toljuk fizetési nehézségeik megoldását. Ráadásul egyes szakemberek úgy látják, hogy a kérelmek jelentős részét elutasítják majd a bankok, mert a kérelmezők nem felelnek meg a követelményeknek. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint ennek az az oka, hogy sokakat nem a válság gyötört meg, ők már előtte túlvállalták magukat.

Csökkennek a kamatok? Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a közeljövőben a betéti és hitelkamatok is csökkenni fognak. Az elmúlt időszakban erőteljes verseny bontakozott ki a betétpiacon, a pénzintézetek gyakran a jegybanki alapkamat feletti betéti kamatokat kínáltak az ügyfeleknek, mert a bankközi piacról nehezen és drágán jutottak pénzhez. Az éles verseny folytatódása mellett az alapkamat csökkenése szinte biztosan megjelenik majd a betéti kamatokban – jegyezte meg Tardos Gergely. A vezető elemző a hitelkamatok alakulásáról elmondta: a mértékét meghatározó tényezők közül az alapkamat csak az egyik fontos tényező. A forinthitelkamatok elmúlt időszaki emelkedéséért csak részben volt felelős a magas kamatszint, amit az is tükröz, hogy a devizahitel-kamatok is emelkedtek az euró- és a svájcifrank-alapkamatszint csökkenése ellenére. Ennek ellenére úgy véljük, a kamatdöntés hatása meg fog jelenni a forinthitelkamatokban is – jelentette ki Tardos Gergely. Hozzátette: a forinthitelek kamatai a közeljövőben nem fognak a devizahitelekével egy szintre süllyedni.