Nyelvtörvény akadémiai szemmel

Hol a nyelv használatát korlátozzák, ott az ember szabadságát veszélyeztetik – jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán Budapesten. Az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) megrendezett Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében című konferencián úgy fogalmazott: a tanácskozást azért rendezték meg, mert a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa június 30-án új törvényt fogadott el, amellyel módosította a szlovák nyelv mint államnyelv használatával kapcsolatos korábbi szabályozást. Mint mondta, a törvénymódosítás nemcsak más nyelvek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvének használatát korlátozza, hanem a hivatalostól eltérő szlovák nyelvváltozatok használatát is, és a törvényt megsértőket pénzbírsággal bünteti.
A konferencia a Magyarországot körülvevő országok nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelvhasználatát, valamint annak törvényi szabályozását mutatta be azzal a szándékkal, hogy összevesse a jelenlegi gyakorlatot az szlovák államnyelvtörvény most törvénybe iktatott módosításaival. Ukrajna megpróbálja saját jogrendjébe integrálni a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, de többek között éppen ezekre való hivatkozással folyamatosan szűkíti a kisebbségi nyelvek használati körét és biztosít egyre nagyobb teret az egyetlen államnyelvként és hivatalos nyelvként definiált ukrán nyelvnek. Románia ugyan csatlakozott a kisebbségi jogok nemzetközi keretegyezményéhez, de ha elfogadják az államnyelvről tervezett törvényt, valószínűleg kedvezőtlenebb helyzetbe jutnak a kisebbségi nyelvek. Szerbia a milosevicsi időkhöz képest pozitív irányban változott. A szlovéniai, horvátországi és (az egyébként kicsiny létszámú) burgenlandi magyarság van viszonylag jó helyzetben, ami a jogi szabályozást illeti – olvasható az MTA honlapján.