Finanszírozási válságot él át az agrárágazat, melynek sürgősen mintegy százmilliárd forint hitelre lenne szüksége. Enélkül több tíz milliárd forint uniós támogatás felhasználása kerülhet veszélybe, de sok helyen még a szokásos mezőgazdasági termelés is bizonytalanná vált a pénzhiány miatt – közölte Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara (MA) elnöke. Elmondása szerint a helyzetet nehezíti, hogy minden termék nyomott áron kel el a piacon, ha egyáltalán találni rá vevőt, bevételi oldalról tehát nem oldódik a pénzhiány. A kormány hónapok óta számos kedvezményes hitellehetőséget dolgozott ki, s a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül rendelkezésre is állna forrás. A gyakorlatban azonban a kereskedelmi bankok nem hiteleznek, körülbelül ötvenmilliárd forintnyi hitel áll a pénzintézeteknél. A pénzintézetek a válság miatt igen óvatosak, másrészt tavaly számos bank megégette magát a közraktár-hitelezéssel. Pontosabban néhány közraktár tönkrement, miután úgynevezett nepperek, csalárd gabonakereskedők elsikkasztották a közraktárhitelek fedezetét jelentő gabonát. Ettől még tény, hogy a közraktározás az egyik legjobb hitelkonstrukció volt a növénytermesztők számára – szögezte le Forgács Barna.
Tehát a bankok helyzete sem könnyű, szerintük úgy kell „mazsolázni” az ügyfelek között, ráadásul a termelők is óvatosabbak, sokkal kevesebben igényelnek hitelt – legalább is erről számoltak be egy napokban lezajlott megbeszélésen, amelyen a kamara, az agrártárca és a Magyar Bankszövetség vett részt. A nagybankok képviselői szerint összességében nem csökkent az agrárium hitelállománya. Csakhogy az MA szerint a felfutó uniós támogatások miatt legalább 15-20 százalékkal kellett volna növekednie az összegnek. A kamara úgy látja, hogy a mezőgazdasági ágazatnak 75 milliárd forintnyi kölcsönre lenne szüksége az uniós támogatásokhoz szükséges saját erő pótlására, 10-15 milliárd forintra a gabonaágazat forgóeszközhitelére és újabb tízmilliárd forintra más növénytermesztési ágazatoknak. Az Új Magyarország agrárfejlesztési hitelprogram keretéből a gazdálkodók eddig 19 milliárdot vettek fel, de a fennmaradó 20 milliárdos forrásra is nagy az igény.
Az időjárási viszontagságok következtében az idén 5,95 millió tonna gabonát takarítottak be a hazai gazdálkodók. Ez 20-25 százalékkal kevesebb a tavalyinál, de valamivel több az előzetesen vártnál. Az őszi búzából 1,1 millió hektárról, 4,35 millió tonnát arattak le. Az agrárkamara szerint ennek minősége közepesnek mondható. A malmi minőségű búza aránya 65 százalék körül várható. A búzaárak jelenleg gyengék, az étkezésié tonnánként alig éri el a 30 000 forintot. A kereslet még lanyha, kivárás a jellemző a piacra.
Bóka János: az Európai Bizottság költségvetési javaslata nem mutat utat a versenyképesség helyreállításához
