Pedálos autó – nem csak környezetvédőknek

A kulturális kreatívokat sokan a jövő, az új világ előfutárainak tartják. Ismertetőjegyük, hogy egy élhetőbb, jobb világot szeretnének felépíteni. Az anyagi dolgok elé helyezik az embert, a környezetet és a föld értékeit. Ma már hazánkban is működnek olyan vállalatok, amelyek a kulturális kreatívok eszméinek megfelelően tevékenykednek. Az egyik ilyen egy környezetkímélő autó gyártására tesz kísérletet.

Egy őriszentpéteri vállalat 2013-ban kezdi gyártani az első hazai fejlesztésű „alternatív” autót. Az úgynevezett kulturális kreatívok kategóriájába sorolható cég célja egy emberközpontú jövő formálása, a tudatos vásárlói igények kielégítése egy új autó, valamint más jármű-alternatívák kifejlesztésével, innovatív anyagok és technológiák alkalmazásával. A Solo és a Duo nevű hibridautók tervezésénél a fő szempont a környezet kímélete és a gazdaságosság volt. A kerékagyakba szerelt elektromotorokat meghajtó lítiumion akkumulátorokat ezért például a tetőn elhelyezett napelemek és a bioetanollal működő motor mellett az utasok is tölthetik; az ülések elé szerelt pedálokkal egy generátort táplálhatnak, akár autópályán is, 140 kilométeres óránkénti sebességnél.
A kulturális kreatívok egyébként a mindennapok egyszerű emberei, fő jellemzőjük, hogy nem lépnek fel szervezetten, a civil réteg sajátos formáját adják. A spirituális gondolkodásnak, a szentségnek egy újfajta formáját alakították ki. Törekvésük, hogy egyéni fejlődésüket a másik ember, illetőleg a szellemi világ szolgálatába állítsák. A kulturális kreatívok az anyagi dolgok elé helyezik az embert, a környezetet és a föld érdekeit. Az ELTE kutatói megpróbálták feltérképezni, mekkora hazánkban az ilyen módon gondolkodó emberek aránya.
– Az MTA–ELTE kommunikációelméleti kutatócsoportjának vizsgálatában a magyar lakosság értékrendjét és életmódját Paul Raynek az Egyesült Államokban végzett, nemzetközi kutatássorozatában alkalmazott módszereivel kutattuk– mondta el lapunknak Székely Mózes professzor. Az elemzés legfontosabb eredménye – tudtuk meg a professzortól –, hogy a felnőtt magyar lakosságban jól elkülöníthető egy jelentős csoport, amely számos jellemzőjében mutatja a kulturális kreatívok képviselőinek megkülönböztető jegyeit, és amely a százfős reprezentatív mintán belül megközelítőleg 40 (!) százalékot tesz ki.
A tudósok három jól elkülöníthető csoportot azonosítottak a vizsgált populációban: az elsőbe az anyagiasságot (a modern, materialista, sikerorientált értékeket) előtérbe helyezők kerültek, akik elsősorban a pénz és az anyagi jólét iránt elkötelezettek. A második csoport a reményteli bizakodóké, akiknél háttérbe szorul az anyagi siker hajszolása. Náluk egyszerre jelenik meg a tradicionális értékek követése, a személyes fejlődés fontossága, a társadalmi célok iránti érzékenység és a kultúrák iránti nyitottság. Az ő értékrendjük áll a legközelebb a Paul Ray által leírt kulturális kreatívok képviselőihez. A harmadik csoport legfőbb jellemzője a reménytelenség. Tagjai nem húznak sem az anyagiak, sem a vallás, sem a személyes és társas értékek irányába.
A reményteli bizakodók csoportja elutasítja az öncélú növekedést jellemző állításokat: egyetértenek az olyan állításokkal, hogy „a nagyvállalatok mohósága és rövidlátósága kárt tesz országunkban”, vagy „az üzleti vállalkozások túl sok profitot termelnek”. Úgy látják, hogy nincs elég erőforrás bolygónkon még több ember tisztességes megélhetésének biztosításához, és aggódnak a világ túlnépesedése miatt várható általános ökológiai öszszeomlás miatt.
– A hatvanas évek szociális elégedetlenségeiből fakadó megmozdulásaiból és az akkori kor spirituális, pszichológiai mozgalmaiból nőttek ki azok az emberek, akik ma a kulturális kreatívokat alkotják – állította lapunknak a magát kulturális kreatívnak valló és a témát hazánkban kutató Takáts Péter, aki szerint nem véletlen, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évben robbanásszerűen nőtt a civil szektor.
– Nem alakulnak kulturális kreatív egyesületek, mégis mindenhol ott vannak – vélte Takáts. – Ez a szép csöndben formálódó civil szféra pedig olyan új képet alakít ki a világról, ami eddig még nem létezett. Mondhatnánk úgy is, hogy a kreatívok tömeges megjelenésével beindult az a folyamat, hogy azokat a kötelezettségeket és jogokat, amelyeket a történelem folyamán mindig a kormányok vállaltak magukra, most egyre inkább a civilek, s az ő általuk alkotott szervezetek veszik át. Azaz a jövő új formáinak kialakítása a kulturális kreatívok megjelenése által feltartóztathatatlanul megindult – mondta Takáts Péter, aki szerint minden olyan kezdeményezés, ami egy élhető, emberi világ megteremtéséért jön létre, ezeknek az embereknek a munkáját és törekvéseit mutatja.
– A gazdasági élet területén a társadalmi felelősségvállalás elterjedése is a kulturális kreatív tömegek hatására történt meg. Arra, hogy vannak vállalkozók, akik a szociális felelősséget megélik, és fontosnak tartják, számtalan példa van. Ezt bizonyítja a bioételek termelése és gyártása, a hulladékokkal való új bánásmód, az energia hatékony felhasználása, a másért vállalkozók számának növekedése (másért vállalkozónak nevezzük az olyan nyereségorientált vagy nonprofit szervezeteket, ahol a pénz a közjót szolgálja – a szerk.) és az organikus működésű cégek is – állapította meg Takáts Péter.