Tarthatatlan a büdzsé

Közel negyvenmilliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyt be a vám- és pénzügyőrség kasszájába már az első fél évben, amelynek fő oka, hogy az autóeladások visszaesésével párhuzamosan lecsökkentek a regisztrációsadó-bevételek. Mivel a júliusi adóemelések tovább korlátozzák az amúgy is szűkös keresletet, nem látni, miként teljesülhetne a testület idei bevételi terve.

Mindössze az egynegyede teljesült a regisztrációs adóból befolyó terveknek az első fél évben, s az áfából származó befizetések is jócskán elmaradtak az előirányzathoz képest, így a vám- és pénzügyőrség (VP) már az első fél évben negyvenmilliárd forinttal alulteljesített tavalyhoz képest. A durva visszaesést elvileg csak a júliustól érvényes jövedékiadó- és áfaemelésekkel lehetne ellensúlyozni, már amennyiben a papírforma érvényesül, erre azonban eddig semmi remény nem mutatkozik. A probléma hátterében az áll, hogy a regisztrációsadó-elmaradások terén a második fél évben sem várható pozitív fordulat, sőt, még az eddigi negatív folyamatok felerősödésével kell számolni. Ennek oka, hogy az autópiac leállását gyakorlatilag konzerválja az áfaemelés, így a regisztrációs adóból még az eddiginél is kevesebb bevételre lehet reálisan számítani. A költségvetésben erre a forrásra betervezett 82,1 milliárd forintból eddig 21,9 milliárd forint folyt be, miközben az újautó-eladásokat ösztönző roncsautó-programot elutasította a kormány. Az első féléves adatok és a szakmai szervezetek számításai ugyanakkor azt mutatják, hogy a programra fordított állami pénzek már a regisztrációs adón és az áfán bejöttek volna. A VP büdzséjének lyukait elvileg a jövedéki adókkal be lehetne foltozni, de a gazdaság több mint hatszázalékos zsugorodása miatt kevés az esély arra, hogy ez sikerül.
– A költségvetésnek abból a szempontból szerencséje van, hogy a jövedékiadó-emelés alá tartozó termékek, mint például a benzin, a cigaretta, a szeszes ital, lényegében alig mutatnak rugalmasságot az árváltozásokra – magyarázta Soós Lőrinc. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettese rámutatott: a korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az árcsökkentések hatására alig volt többletfogyasztás ezekből a termékekből, de a tétel fordítva is igaz, vagyis áremelésekkor is hasonló mennyiségeket vásárolnak üzemanyagból, cigarettából és szeszes italból. A fogyasztási szokások az adóemelések hatására megváltoznak, de csak annyiban, hogy az olcsóbb kategóriájú termékekből fogy több.
A legnagyobb problémát Soós Lőrinc szerint így a szürke- és feketegazdaság felé tolódott kereskedelem jelentheti: a kétszeres adóemelés miatt ugyanis sokan választhatják a féllegális beszerzési csatornákat. – A zárjegy nélküli kereskedelem fellendülése mellett a regisztrációsadó-bevételek problémája sincs megoldva, a kormány részéről ugyanis egyetlen olyan intézkedés nem történt, amely elősegítette volna az autóeladások zuhanásának mérséklését – fogalmazott a közgazdász. További bizonytalanságot okoz, hogy az áfakulcs megemelése a lakosság jövedelmi helyzetének drasztikus romlása miatt csak két százalék körüli bevételnövekedést eredményezhet.
Lapunk megkereste az ügyben a vám- és pénzügyőrséget is, ott azonban elzárkóztak kérdéseink megválaszolásától, arra hivatkozva, hogy a mai napon rendkívüli sajtótájékoztatót tartanak a testület teljesítményének alakulásáról.