A CineFest tényleg felnőtté válik

A miskolci CineFest nemzetközi filmfesztiválra több tucat országból érkeztek versenyfilmek és alkotók. A mustra vendége volt Kevin Macdonald világhírű rendező. A CineFest a felnőttkor küszöbén van, a finanszírozásról, szervezésről Bíró Tibor fesztiváligazgató beszélt a Magyar Nemzetnek.

Nem köntörfalazok, nekem messzemenően a CineFest a legkedvesebb. S ha azt mondom: a legcsaládiasabb, nem arra gondolok, hogy szűk körű – az idén is öt kontinensről érkeztek nevezések, többek között Antiguáról is, ami azért miskolci perspektívából egészen hízelgő. A hatéves fesztivál szervezői a korábbiakhoz képest több újítást is bevezettek, az idei nemzetközi filmszemle egyhetesről tíznaposra bővült, és – sajnos – átköltözött a patinás Kossuth art moziból a steril Művészetek Házába. Ennek egészen egyszerű oka van: a Kossuth mozi épületét megvette egy befektető, és szállodát épít belőle. Az art mozitermek így most a művelődési házként működő Művészetek Háza felső emeletein várják a fesztiválközönséget, amely az idén is sokszínű. Erre kifejezetten büszke is Bíró Tibor fesztiváligazgató: többszöri próbálkozás után az idén ugyanis elnyerték az unió Media programjának 25 ezer eurós támogatását. A Media program a döntést éppen a fesztivál sokszínűségével és szakmai színvonalával indokolta. A sokszínűség alatt a filmkínálatot és a szakmai közönséget értették: az idei fesztiválra benevezett kb. 400 film mellett 320 szakmai regisztráció érkezett. A külföldi rendezők utaztatását segítette például a Spanyol és a Francia Intézet is, ami nagymértékben enyhítette a CineFest költségeit.
Tavaly szakadt az eső, most végre verőfény van: ülünk az indián nyárban a Művészetek Háza erkélyén a fesztiváligazgatóval. Bíró Tibor kérdésemre elmondja, az idén két fontos pályázatot már ki sem írtak a gazdasági válság miatt, ezek korábban hatmillióval járultak hozzá a fesztiválhoz – ezt az összeget pótolja most a Media program. A Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Mozgókép Közalapítvány ugyan a fesztivál két fő támogatója, a hét-hét milliós támogatás viszont évről évre változatlan. Így persze nehéz évről évre ugyanazt a színvonalat biztosítani, a CineFestnek azonban sikerül. (Az elmúlt években Székesfehérvár is próbálkozott egy fesztivállal – az Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál már eltűnt a süllyesztőben. A pécsiek öszszecsapott filmszemléjét pedig háromszor keresztelték és szervezték át, végül eléggé el nem ítélhető módon a CineFestre kísértetiesen hasonló CinePécs nevet kapta.)
A CineFest a hazai fesztiválpalettán kifejezetten kis rendezvénynek számít, Bíró Tibor azt mondja, mindig a meglévőből igyekeznek gazdálkodni, nem akartak és nem is akarnak most sem túl nagyot álmodni. „A CineFest a nemzetközi színtéren is megállja már a helyét” – fogalmaz a fesztiválatya, aki büszke arra, hogy a mustra elindult a felnőtté válás útján. Erre való tekintettel a CineFest – Fiatal Filmesek Nemzetközi Filmfesztiválja átkeresztelkedett Cinefest – Nemzetközi Filmfesztivál Miskolcra, ami, valljuk be, jobban is cseng. Ezentúl nemcsak 35 év alatti rendezők munkái versenyezhetnek, hanem első filmek is, hiszen rengeteg alkotó 35 felett készít(het)i el első egész estés nagyjátékfilmjét.
Miskolc városa külön hangsúlyt kap: ebből a városból több olyan, a nemzetközi filmtörténetet gyarapító alkotó származott el, akiknek a fesztivál évről évre emléket állít. Így van ez a Magyarországon alig ismert Emeric Pressburgerrel is. Korábban a Pressburger-szülőházon emléktáblát avattak, az idén Egy angol gentleman Miskolcról, avagy: ki volt Pressburger címmel konferenciát szerveztek a brit filmipar egyik emblematikus művészének. és most jön csak a nagy durranás: vasárnap a CineFest vendége volt az éppen Pest mellett forgató Kevin Macdonald filmrendező. Nagy durranás egyrészt, mert olyan közismert nagy filmek fűződnek a nevéhez, mint Az utolsó skót király (2006), Az ellenségem ellensége (2007), A dolgok állása (2009), de még inkább azért, mert Kevin Macdonald nagyapját történetesen Emeric Pressburgernek hívják. Úgyhogy képzeljék csak el a meghatottságot (ami Macdonaldon jól látszott), amikor a nagypapa örökségének súlyát a Pressburger-szülővárosban érezhette át. Kevin Macdonald sietett is leszögezni: miskolcinak érzi magát, ami pedig minekünk mégiscsak jól esik.
Ilyenek történnek mostanában tehát a borsodi megyeszékhelyen, közben zajlik a borders workshop és öt kategóriában a mustra. Öt kontinens, és harmincvalahány ország alkotói lesik most szemük sarkából a nagyzsűrit, amelynek elnöke az idén Ronald Bergan brit filmtörténész – hogy a briteknél maradjunk. Aki teheti, vasárnapig látogasson el a filmfesztiválra, nem mellékesen a vetítések ingyenesek.