A pénzhiány az elővásárlás fő akadálya

Péntek óta törvény biztosítja az önkormányzatoknak a bajba jutott lakáshitelesek otthonának elővásárlási jogát, ám a kényszerű bérlakásprogramként is értelmezhető lehetőség sikere kétséges. Gémesi György a települések forráshiányával magyarázza a nehézségeket.

Felemásan ítélik meg az önkormányzati vezetők azt a múlt péntek óta hatályos törvényt, amely elővásárlási jogot biztosít a helyhatóságoknak a bajba jutott devizahitelesek lakásainak megvásárlására. A kormány az önkormányzati vagyon ilyen módú növelésének ösztönzésével kívánja elejét venni a kényszerárverezéseknek, az egyébként is forráshiánnyal küszködő települések azonban valószínűleg nem vagy csak alig néhány esetben tudnak élni a lehetőséggel. Annak ellenére, hogy – mint azt Szollár Domokos a távirati irodának a minap kifejtette – a kabinet kiterjesztette a mintegy 60 milliárd forintos Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-program lehetőségeit a helyhatóságok felé is, amelyek így önrész nélküli kölcsönhöz juthatnak. A kormányszóvivő komoly eredményként említette, hogy a hónap elején hatályba lépett a hitelintézetekre vonatkozó törvény kormány által javasolt módosítása, amely korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítást. Szollár emlékeztetett: a kormány eddig fél tucat intézkedést hozott a lakáshitelesek védelmében. Idesorolta, hogy a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált vagy fizetési nehézségekkel küzdő, de munkával rendelkezők átmeneti kölcsönért folyamodhatnak hitelintézetüknél. A kétéves lefutású áthidaló kölcsön meghatározott részére az állam garanciát vállal.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere megkeresésünkre jó szándékúnak, ám nem megfelelően előkészítettnek nevezte a kormány lépését. Mint fogalmazott, a jogi háttér biztosítása pusztán elvi lehetőséget ad, mert az önkormányzatok aligha tudnak komolyabb összeget áldozni lakásvásárlásra. Emlékeztetett: a helyhatóságoktól a kormány 120 milliárd forint központi támogatás megvonását tervezi a jövő évtől. Ezen túlmenően problémát jelent az is, hogy nehezen feltérképezhető a bajba jutó háztartások terhelhetősége, valamint az ingatlanok valós piaci értéke, így az önkormányzatok tehervállalása igen kockázatos. Ezen – emelte ki Gémesi – az sem segít, hogy a jogszabály hároméves kamatmentességi moratóriumot biztosít a bérlakásprogram forrásait felhasználó helyhatóságoknak.
Szegeden, a szocialista vezetésű dél-alföldi megyeszékhelyen nem tudnak a devizahitelek bedőlésének fokozódó veszélyéről, ezért – mint azt Botka László polgármester érdeklődésünkre elmondta – az elővásárlási jog kényszerű alkalmazására sem számítanak.
– Amíg nem növekszik a kényszerárverések száma, nincs miről beszélni. Első körben a krízisalapból biztosítunk támogatást, amit Szegeden eddig körülbelül tízen vettek igénybe. Mivel azonban tömeges leépítések a városban nem voltak, s remélhetőleg nem is lesznek, nem számítunk tömeges igénylésre – fogalmazott az
MSZP-s képviselő-polgármester, akinek szavai szerint szükség esetén annyi forrást biztosítanak az ingatlanok kivásárlására, „amenynyire szükség van”.