Amikor szórakozás is a vetélkedés

Cádizba és Sydneybe készülnek az úszók. Előbbiben szerdától Eb lesz, utóbbiban október 10-től világjátékok, amit egymás között csak „olimpiának” hívnak. A második mondatból kiviláglik, hogy a szenior úszók (újbóli) seregszemléjéről van szó. A seregszemle nem túlzás, mert a világjátékokon 35-40 ezren küzdenek az érmekért! Érthető, hiszen 25 évtől felfelé ötévenként emelkedik a korcsoportok száma, és a részt vevő országok is száznál többen vannak.
A versenyforma kitalálói a nyugati országok voltak (London rendezte az első Eb-t a nyolcvanas évek második felében, Tokió az első vb-t, és 1989-ben Arhus a világjátékokat), de hazánk is hamarosan jelezte részvételi szándékát. Pontosabban a ma Új-Buda Szenior Úszó Klub nevet viselő egyesület, amely 1987-ben elsőként alakult meg az országban. Ma már harminc szenior úszóklubot jegyeznek, többek között Egerben, Debrecenben, Békéscsabán, Gyulán és Hódmezővásárhelyen, nem csoda tehát, hogy a közelmúltban megrendezett gyulai ob-n 459-en álltak fel a rajtkőre. A világversenyeken klubszínekben neveznek be a résztvevők.
Mi a titka a szenior úszóbajnokságok népszerűségének? Csikány József, az 1960-as és a ’64-es olimpia hátúszó résztvevője (Tokióban a 4x100-as vegyes váltóval hatodik volt), az Új-Buda Szenior Klub elnöke és a Nyéki Imre Uszoda igazgatója abban látja a titkot, hogy amíg az élsport – több sportágban – az ízületek károsodásához vezet, és megviselheti a testet, addig a vízben, a súlytalanság állapotában végzett mozgásnak nincsenek ilyen következményei. A klub legidősebb versenyzője egy kilencvenéves szegedi testnevelőtanár. A másik szempont – ami persze nem csak az úszókra jellemző –, hogy a versengés, a siker, a győzelem vágya nem hal el a versenysport befejezése után, hanem megmarad az emberben a későbbi évekre is. Csikány az ausztrál Dawn Frasert említi, aki az 1956-os, a ’60-as és a ’64-es olimpián is megnyerte a 100 m női gyorsot, de a négy évvel ezelőtti szenior vb-n leszorult a dobogóról. Mégis boldogan ugrott be a medencébe, mert a szenior versenyek hangulata semmihez sem hasonlítható. Ez a vetélkedés szórakozás is, például abban a váltóban, amelyben férfiak és a nők vegyesen állnak rajthoz. A nagyszámú résztvevő miatt nincsenek előfutamok és döntők, az elért időeredmények alapján sorolják be 1-től 8-ig a versenyzőket. Mivel a világversenyeken való részvétel komoly költséggel jár, ezért kétségtelen, hogy csak bizonyos életszínvonal mellett engedhetik meg az úszók maguknak, hogy részt vegyenek egy-egy világeseményen.
Csikány József szerint – aki mellesleg a szenior világversenyek hazai szervezője is – mindenki nyerni akar, és sokkal jobban, mint élsportoló korában. „A tavalyi perth-i vb-n 200 méter háton világcsúccsal lettem első” – mondja Csikány. És úgy mondja, mintha ez az eredmény élete legnagyobb sikere volna. Játszani, szórakozni a felnőttnek is muszáj, sőt kötelező. Erre jók a szenior úszóversenyek is.