Az utódoknak is jut az IMF-hitelből

Többek között az ország bizonytalan pénzügyi helyzetéből fakadó kockázatok miatt fél évvel meg kellett hosszabbítani hazánk IMF-hitel-szerződését – tájékoztatott tegnap a valutaalap hazánkban tárgyaló delegációjának vezetője. Mindez azt jelenti, hogy a következő kormánynak is jut majd a valutaalap hiteléből.

Hazánk tavaly novemberben megkötött hitelmegállapodásának immár harmadik felülvizsgálatát fejezte be tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely a pénzügyi folyamatok áttekintése után a kölcsönszerződés meghosszabbításának szükségességéről döntött. Az eredeti határidőt hat hónappal megtoldó megállapodás szerint hazánk jövő év október elejéig négy egyenlő részletben, összesen 3,2 milliárd eurót hívhat le, így az új kormány hivatalba lépésének idejére gyakorlatilag majdnem az összes nemzetközi pénzforrást le lehet hívni. James Morsink, az IMF hazánkban tárgyaló delegációjának vezetője a döntést ismertető sajtótájékoztatón kifejtette: a meghosszabbításnál figyelembe vették a következő választási időszakot, és az új kormány hivatalba lépését. Morsink szerint a globális pénzpiacokon beköszöntött javulás pozitív hatással volt hazánk gazdasági kilátásaira is, ennek ellenére továbbra is tartanak a jövő évi költségvetésben rejlő kockázatoktól. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint lehet még negatív fordulat a világgazdaságban, ezért is szükséges a kölcsön futamidejének kitolása. A magyar kormány most 55 millió eurót (14,8 milliárd forintot) hív le az IMF-hitelből, tekintettel a jegybanki tartalékok megnövekedésére. A most meghosszabbított lejárat már csak az IMF–EU-hitelünk töredékére vonatkozik, hiszen a húszmilliárd eurós keretünkből 14,3 milliárd eurót már korábban lehívtunk.
A hitelfeltételek tegnap közzétett módosítása nem hoz érdemi változást: a kölcsön visszafizetésének terhe továbbra is a jövő évben életbe lépő kormányé marad, sőt, törlesztenivaló még 2016-ra is jut. Ennek oka, hogy idén márciusban a futamidőre és a türelmi időre egyéves haladékot kaptunk a valutaalaptól, vagyis a kölcsön visszafizetésének határideje a korábbi 4 év helyett 5 év lett, míg a türelmi idő 2 év 3 hónap helyett 3 év 3 hónap. Mint ismert, a hiteleket a legmagasabb felár mellett kapjuk a valutaalaptól, mert már az első, tavaly novemberi részletünk lehívásakor kimerítettük az IMF-kvótánk háromszorosát, így tehát az összes többi lehívásunkra a legmagasabb, kétszázalékos felár lett érvényes. Az eddig lehívott hitelek egy részét az államadósság finanszírozására használta fel a kabinet, ám a pénzből bőségesen jutott a bankoknak is, mégpedig két mentőöv formájában. A pénzintézetek egyrészt kaptak egy 600 milliárd forintos keretet tőkejuttatásra és garanciára, ennek azonban a nagyobb hányada kihasználatlan maradt.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kölcsön egészét szigorú feltételekhez és szoros ellenőrzéshez kötötte az IMF és az EU. A feltételek között szereplő megszorításokat azonban csak elfogadták a nemzetközi szervezetek, mivel valamennyi elvonásra, így a nyugdíjasokat, a közszférát és a tömegközlekedést érintő szigorításokra a magyar kormány tett javaslatot. Míg az EU havi beszámolási kötelezettséget írt elő hazánk számára, addig a valutaalap ennél szigorúbb volt, és több mutatóra vonatkozóan is heti jelentést kért a magyar kormánytól. Hitelezésünkért cserébe az állami kifizetésektől kezdve a devizatartalékokig minden fontos adatot le kell egyeztetnünk a valutaalappal.

Százmilliárdos hiány. Múlt hónapban 97,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás, az első nyolchavi deficit így elérte a 913,5 milliárd forintot – tette közzé tegnap a Pénzügyminisztérium, amelynek adatai szerint a teljes évre tervezett deficit 92 százaléka már teljesült augusztusban. A központi költségvetés 54,9 milliárddal költött többet a bevételeinél, az elkülönített állami pénzalapoknál pedig 13,9 milliárd forintos deficit keletkezett. A társadalombiztosítási kassza helyzete továbbra is aggasztó, augusztusban itt újabb 28,9 milliárd forinttal nőtt a hiány. Miután a tb-alapok eddig 162 milliárd forintos mínuszt halmoztak fel, változatlanul kérdéses, hogyan teljesül majd az idei évre előírt 157 milliárdos deficit.