Bajnai Gordont megintette az ÁSZ

Mindössze a felét sikerült lehívni a tavaly rendelkezésre álló európai uniós keretnek a programok lassú beindulása miatt – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéséből. A vizsgált időszakban Bajnai Gordon gazdasági miniszterként felügyelte a területet.

A 2007-től induló uniós támogatású beruházások első két évét a programok lassú beindulása jellemezte, így tavaly a tervezettnél 45 százalékkal kevesebb uniós forrást fizettek ki – fogalmaz az Állami Számvevőszék tegnap közölt jelentése, amely az uniós támogatások 2008-as felhasználásának ellenőrzéséről készült. Ezek szerint a pályázati kiírásokban elérhető forrásoknak mindössze 1,2 százalékát, a kormánydöntések értelmében kiemeltnek számító beruházások esetében pedig a keret nyolc százalékát fizették ki. A 2007-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) meghatározott, csaknem 25 milliárd eurós brüsszeli támogatásból így az elmúlt év végéig csupán 1,4 milliárd euró érkezett Magyarországra – áll a jelentésben.
*
Az ÁSZ megállapítja: a legelmaradottabb területek felzárkóztatását célzó, úgynevezett kohéziós alapok esetében „az időszakot a nagymértékű költségtúllépés, a végrehajtások elhúzódása, a műszaki tartalomváltozás, illetve az ellenőrzések során feltárt jelentős hiányosságok jellemzik”. A strukturális alapoknál 2000 és a 2007 között 85 százalékos lehívási aránnyal hazánk a tizedik helyen végzett, amely megegyezik az uniós tagországok átlagával.
A számvevők lényeges hibákat állapítottak meg az uniós támogatással létrejövő beruházások közbeszerzéseinél is: sok esetben nem volt szabályos a közbeszerzések lebonyolítása, illetve eltekintettek a közbeszerzésektől, vagy nem megfelelő eljárást alkalmaztak, illetve sérült a nyilvánosság elve. Több példa van arra is, hogy megszegték a versenyegyenlőség szabályait, tévesek voltak az elszámolások, vagy jogosulatlan számlákat fizettek ki. A legtöbb szabálytalanságra a környezetvédelmi és infrastruktúra-, illetve a humánerőforrás-fejlesztési programoknál akadtak a számvevők, akik hangsúlyozták, hogy a feltárt hiányosságok magas kockázatot jelentenek. A vizsgált időszakban Bajnai Gordon még a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztereként felügyelte az uniós támogatások területét, amelyet 2006 közepe óta előbb kormánybiztosként, majd önkormányzati miniszterként ellenőrzött.
A számvevőszéki jelentés kitér az uniós pénzekhez köthető csalásokra és visszaélésekre is: az ÁSZ megállapítása szerint az Anti-lop internetes korrupcióellenes honlapra érkezett több száz bejelentés nagy részénél indokolt volt a vizsgálat kezdeményezése, vagy már el is küldték a dokumentumokat az illetékes szerveknek. A számvevőszék kritizálta a vidékfejlesztési programok forrásait részben elosztó helyi vidékfejlesztési irodák vezetőinek kiválasztási jogalapját is, és hiányosságokat állapítottak meg a kinevezési szempontok érvényesítésénél. Mint arról lapunk korábban többször is beszámolt, az irodák vezetését többségében szocialista kötődésű személyekre vagy a párt korábbi helyi jelöltjeire bízták, több esetben figyelmen kívül hagyva a szakmai felkészültséget.
Így juthatott irodavezetői pozícióhoz például fagylaltárus, iskolai kórusvezető vagy kulturális szervezet vezetője. A több mint 160 iroda másfél évvel ezelőtti megalakulásakor többek között Nagykanizsa, Tamási, Bonyhád, Szekszárd, Pápa, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kiskőrös, a Kelet-Balaton és Keszthely esetében merültek fel ellenzéki aggályok. Ezek szerint MSZP-s volt polgármesterek, képviselőjelöltek, párttagok vagy barátaik nevével fémjelzett társulások, vállalkozások juthattak irodavezetői pozíciókba. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára akkor úgy védekezett, hogy a kiírási feltételek között nem szerepelt, hogy a jelölt nem lehet (volt) szocialista polgármester vagy baloldali kötődésű.
A számvevők már tavaly is súlyos hiányosságokat tártak fel a hazánkba érkező uniós támogatások szervezeti működésével kapcsolatban. Akkori jelentésükben a Bajnai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vizsgálták, és megállapították, hogy az intézményrendszer működési költségei a tervezettnél sokkal magasabbak, a kommunikációra fordított összegek pedig sokszor megalapozatlanok. Kifogásolták a késedelmes kifizetéseket, a területi egyenlőtlenségek mérséklődésének elmaradását és a kormány által választott kiemelt beruházások jogi hátterének rendezetlenségét. Aggályosnak találták az imázskampányt s a Jóban-rosszban szappanoperára fordított 200 millió forintot is.