Csak a kormány üdülői maradnának

A kormány a legtöbb állami üdülő működtetésére úgynevezett polgári-bérleti szerződések megkötésére készül egyelőre ismeretlen magáncégekkel. Ezek alól csak a kormánytagok és hozzátartozóik pihenésére szolgáló jelenlegi üdülőcentrumok képeznek kivételt, amelyeket a jelenlegi keretek között üzemeltetnének tovább – értesült lapunk.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) tiltakozik a terv ellen és „mutyit” sejt a háttérben. – A törvényi kötelezettségeket megsértve az érdekképviseletekkel elfelejtettek egyeztetni a kiszervezésekről. Nem tudható, ki húz ebből hasznot, mint ahogy az sem, hogy hány esztendőre kötik a szerződéseket – mondta el kérdésünkre Bárdos Judit. A BRDSZ főtitkára szerint az utolsó pillanatokig titkosan kezelik a kiszervezést, a közbeszerzést, így nem tudható, hogy ez hány munkavállaló elbocsátásával jár. Az intézkedés nyomán pórul járhat közel kétszázezer olyan igényjogosult közszolgálati dolgozó, akik még, az állami üdülők jelenleg sem csekély térítési díjai ellenére is, a szolgáltatásokat igénybe tudnák venni – hangsúlyozta az érdekvédő.
Bárdos Judit szerint az elmúlt esztendőkben az állami üdülővagyon egy kézbe vonásával egy minőségileg jobb, korszerűbb ellátás jöhetett volna létre, ezzel szemben az üdülők nagy részét továbbra is használaton kívül tartották, tudatosan hagyták lepusztulni.
*
– Mintha arra játszanának, hogy az előre kiszemelt leendő tulajdonos a lehető legolcsóbb áron megszerezhesse a milliárdos értékeket – fogalmazott a főtitkár.
Lapunk megkereste a Miniszterelnöki Hivatal központi szolgáltatási főigazgatóságát, ami a nevezett üdülők kezelésével foglalkozik. Kérdéseinkre, miszerint mivel indokolják a kiszervezéseket, hány üdülőt érint a terv, milyen befektetőknek, mennyiért adnák bérbe azokat, illetve hogy a későbbiekben használhatják-e az üdülőket a közszolgák, Imre János főigazgató csak annyit közölt: az integrált üdültetési rendszer átalakításában egyelőre semmilyen döntés nem született. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a tervezett koncepcióban nem sérülnek az igényjogosult közszolgák üdülési jogai.

Mindentől megfosztott közszolgák. Emlékezetes, egy korábban kötött megállapodásban a kormány az idei évre garantálta (!), hogy legalább négy százalékkal emeli az illetményeket, megmarad a 13. havi fizetés jogintézménye, amit egy összegben fizet ki. Ezzel szemben a bértáblát a tavaly januári szinten befagyasztották, továbbá megszüntették a plusz egyhavi bért. A kabinet ugyan azt ígérte, hogy a kiesést havi bontásban teljesen kompenzálja, ám később ennek határát bruttó 180 ezer forintos fizetésig csökkentette, végül a kabinet úgy döntött: júliustól már csak 131 ezer forintig pótolja teljesen a juttatást. Az idei közel tízszázalékos reálbércsökkenés után jövőre nullaszázalékos „béremelést” ajánl a kormány a közszférának.