Csendben elhalt brüsszeli eljárások

Amilyen nagy felhajtás övezte, olyan észrevétlenül ért véget – így kommentálta a BruxInfo.hu internetes oldal, hogy az Európai Bizottság csendben, hírverés nélkül még tavasszal lezárta a Magyarországgal szemben a lex Mol és az aranyrészvények miatt indított jogsértési eljárását. A bizottság áprilisban előbb az aranyrészvények, majd májusban a lex Mol ügyében indított procedúrát nyilvánította lezártnak. A történések egyes megfigyelőkben megerősítik azt a gyanút, hogy a Molra szemet vető, de végül kudarcot valló OMV ténykedése lehetett az eljárások fő mozgatórugója.
Mint ismert, a bizottság még 2005 nyarán eredetileg 31 stratégiai jelentőségű és azóta privatizált nagyvállalatban fenntartott állami szavazatelsőbbségi részvények – úgynevezett aranyrészvények – miatt kezdeményezett eljárást Magyarországgal szemben. Bár született az ügyben beadvány, az végül mégsem került az Európai Bíróság elé. A helyzet azonban új megvilágításba került, amikor a magyar kormány és a Mol menedzsmentje különböző manőverekkel, például az úgynevezett lex Mol elfogadásával megpróbálta megakadályozni az osztrák rivális, az OMV ellenséges felvásárlási kísérletét. Az aranyrészvények ügye ekkor összekapcsolódott a lex Mollal, alapvetően azért, mert a privatizációs törvény szavazatelsőbbségi részvényeket biztosított az államnak a már magánosított vállalatokban. A magyar fél ugyan 2007 áprilisában módosította a privatizációs törvényt, törzsrészvényekké átalakítva az aranyrészvényeket, ám Brüsszel továbbra is vizsgálódott. Az ügyben eljáró uniós illetékes szerint ugyanis hiába volt rendben a törvény, a Mol továbbra is megőrizte alapszabályában a tízszázalékos szavazati korlátot, ami egyébként az egyik legkomolyabb akadálynak bizonyult az OMV tulajdonszerzésében.
A játszma újabb felvonásaként a bizottság 2007 novemberében eljárást indított Magyarországgal szemben a lex Mol egyes passzusai miatt. Hazánk utólag, a bizottság észrevételeinek figyelembevételével módosította a törvényt. A csata azonban nem itt, hanem tavaly augusztusban dőlt el: az OMV önként lemondott arról, hogy többségi tulajdont szerezzen a Molban. Az osztrákok végül furcsa körülmények között eladták 20,2 százalékos részvénycsomagjukat az orosz Szurgutnyeftyegaznak. A BruxInfo írása rávilágít: ehhez képest Brüszszel a két folyamatban lévő eljárást csak az idei év elején zárta le.