Déli Áramlat: többen is beszállnának?

„Nincs sok idő, s Közép- és Délkelet-Európa érintett országainak gyorsan el kell dönteniük, hogy támogatják-e a Déli Áramlat építését. A bizonytalankodók hoppon maradhatnak, hiszen egyes államok bizonytalanságát látva többen jelezték, szeretnék, ha területükön haladna majd át a gázvezeték” – jelentette ki a 15 ország szakértőit tömörítő Valdaj vitaklub tagjait fogadva Alekszej Miller, a Gazprom elnöke. Moszkva egyébként élénken érdeklődik térségünk atomerőműveinek építése iránt is.

Felkavart állóvíz. Találgatások sorát indította el az orosz sajtóban, hogy a Valdaj klub tagjait fogadva Vlagyimir Putyin a korábbi utalásoknál egyértelműbben valószínűsítette, hogy 2012-ben visszatérhet a Kremlbe. Mint fogalmazott, a tandem tagjai nem fognak egymással konkurálni, s Dmitrij Medvegyevvel megegyeznek majd, hogy ki lesz az elnök. A már jó egy hete a két vezető állítólagos vitáit feszegető szakértők szerint Medvegyev elnök mai jaroszlavli fellépésén és a Valdaj klub tagjaival folytatandó keddi beszélgetésén elhangzó kijelentésekből kiderülhet, tényleg erősödik-e az ellentét a tandemen belül, s Putyin megindította a kampányát, avagy az egész ismét csak vihar volt egy pohár vízben. (S. G.)

Bulgária már minden jel szerint meggondolta magát, s mégsem akarja felbontani a Déli Áramlatról kötött kormányközi egyezményt, utalt az elmúlt napok fejleményeire a Gazprom elnöke lapunk azon felvetésére, miszerint a régió politikai változásai hatással lehetnek az Oroszországból Közép- és Dél-Európába gázt szállítandó Déli Áramlat eredetileg tervezett útvonalára is. Alekszej Miller a vezeték esetleges alternatív nyomvonalára vonatkozó tervekkel kapcsolatban magabiztosan csak annyit mondott, a szomszédos országok csak arra várnak, hogy valaki kilépjen a szerződésből. „S hogy melyek ezek? Csak rá kell nézni a térképre!” – mosolyodott el a gázóriás vezére, annyit elárulva, hogy a bolgár elbizonytalanodást látva azonnal bejelentkezett két ország is. Miller a különböző kijelentések ellenére is bízik abban, hogy az eredeti tervek szerint valósul majd meg a beruházás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy gondolkodásra nincs sok idő, hiszen a Gazprom már a jövő évtized közepének beruházásait, köztük a Déli Áramlatét tervezi, s a válság sem írja át az elképzeléseket. Mint fogalmazott, ezeknek az országoknak meg kell érteniük, hogy a gáz forrásától függetlenül kivételes lehetőség a résztvevők számára a beruházás, hiszen a gazdasági előnyökön kívül ezen országoknak új regionális státust ad. A Gazprom elnöke visszautasította, hogy ez a projekt bármivel is konkurálna. Mint fogalmazott, a Déli Áramlat számára biztosított a gáz és a fogyasztó is, míg ezt mások egyelőre nem mondhatják el. A Nabuccóról kijelentette, ha az európai fogyasztók Iránból és Irakból akarnak beszerezni gázt, ám legyen, de tudatosítsák magukban, hogy probléma esetén máshonnan nem pótolhatják a kieső mennyiséget. A gázpiac ugyanis az olajjal ellentétben lassabban áll át új irányokra. Ukrajnára utalva Miller egyébként reményét fejezte ki, hogy az előttünk álló tél nyugodt lesz. Mint mondta, jelenleg rendben mennek a dolgok, s év végéig nem is lesz fennakadás. Miller aláhúzta, a közelgő ukrajnai választások komoly politikai kockázatot jelentenek.
A Valdaj Klub tagjai találkoztak Szergej Smatko energiaügyi miniszterrel is, aki igyekezett megnyugtatni Európát, hogy Oroszország a jövőben is az első számú piacként kezeli. Mint fogalmazott, a Távol-Keleten és Kelet-Szibériában kezdődő feltárások és vezetéképítések nem Európától veszik el a gázt, Brüsszelnek azonban be kellene vonnia Moszkvát a diverzifikációról folyó gondolkodásba, hiszen enélkül nem lehet tervezni a mennyiséget. Az esetleges kiszámíthatatlanság annyiban érintheti az európai partnereket, hogy a Gazprom most dönt az infrastrukturális fejlesztések prioritásairól.
A miniszter lapunknak elmondta azt is, hogy Oroszországot komolyan érdeklik a közép-európai atomerőmű-beruházások. Aláhúzta, európai kooperációban pályáznak a tervezett lengyel, szlovák, bolgár és magyar bővítések kivitelezésére. Erről a német Siemensszel már lényegében megállapodtak, de ajánlatot tesznek francia és olasz cégeknek is. Mint aláhúzta, az együttműködés hátterében nem politikai megfontolások állnak. A következő 15 évben megvalósuló beruházások ugyanakkor jó lehetőséget jelentenek egy minden értelemben európai kompatibilitású technika kialakítására.