Az elmúlt hónapok médiaszereplései során a főpolgármester azonban egyszer sem említette, hogy ezen presztízsberuházások nagy részét csak hitelből tudják elindítani vagy megvalósítani. Ráadásul a közgyűlés egy májusi határozatában Demszky hatáskörébe ruházta át a hosszú lejáratú projekthitelek ügyintézésének jogát, így a szabad demokrata városvezető további hitelek felvételét is kezdeményezheti a 160 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkező Budapesten. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy több furcsa összeállítású hitelkeret hogyan oszlik meg a különböző projektek között: így nem tudhattuk meg azt sem, hogy másfél milliárd forintból mekkora összeg jut mozgásjavító iskolára, és mennyi a hivatal számítástechnikai fejlesztésére. Budapest kasszája viszont olyanynyira kiürült, hogy a már befejezett Szabadság híd felújítására kifizetett összegek egy részét is inkább hitelre cseréli a legatyásodott önkormányzat.
Július 7-én írta ki a fővárosi önkormányzat azt a közbeszerzési pályázatot, amelyben kilenc, húszéves lejáratú hitelkeret-biztosításra keresett partnert. Az összesen 17,452 milliárd forintos hitelkeretek egy része általános beruházási célok teljes finanszírozását szolgálná.
*
A másik részük pedig a már meghirdetett pályázatokhoz kapcsolódó önrészek biztosítására kellenek.
Utóbbiak között olyan fővárosi fejlesztések – Budapest szíve program (1,098 milliárd), városligeti műjégpálya és a rákoskeresztúri buszkorridor (1,989 milliárd), csepeli gerincút (3,256 milliárd) – szerepelnek, amelyekről előszeretettel és gyakran nyilatkozott a budapesti főpolgármester az elmúlt hónapokban. Azonban Demszky Gábor azt elfelejtette megemlíteni médiaszereplései során, hogy még a presztízsberuházásokhoz szükséges önerővel sem rendelkezik az általa vezetett önkormányzat. A pályázati felhívás 6. részfeladatához kapcsolódóan olyan hitelkeretre is rábukkantunk, amelyen még a sokat edződött budapestiek is meglepődhetnek: a pályázati felhívás szerint a májusban átadott Szabadság híd felújításához 555 milliós hitelkeretre is szüksége van a szabad demokrata–szocialista vezetésű fővárosnak.
Szerettük volna megtudni azt is, a tervezett 17,5 milliárdos hitel vajon része-e annak a 33 milliárdos áthidaló hitelnek, amely felvételéről még a tavalyi év végén döntött a Fővárosi Közgyűlés, vagy újabb teherrel növekszik a már így is hatalmas, 160 milliárd forintos budapesti hitelállomány, ezért Demszky sajtófőnökéhez fordultunk kérdéseinkkel. Czuk Dorottya közölte, „a Fővárosi Közgyűlés 659/2009 (V. 14.) számú határozatában hatályon kívül helyezte az áthidaló, általános önkormányzati finanszírozási vagy beruházási célú hitel felvételével kapcsolatos közgyűlési határozatot. Ezzel egyidejűleg felkérte a főpolgármestert, hogy a 2009. évi költségvetésben szereplő hosszú lejáratú projekthitel felvételéhez szükséges intézkedéseket tegye meg.” Ez a túl nagy nyilvánosságot nem kapott döntés azt jelenti, hogy a közgyűlés jogszabályilag átruházta a testületi hatáskört egy személy, azaz Demszky Gábor hatáskörébe, tehát – a közbeszerzési eljárás lefolytatása, a közgyűlés jóváhagyása és felhatalmazása alapján – a szerződést a főpolgármester írja majd alá. Arra azonban nem kaptunk választ, hogy milyen további lépéseket tervez az egyszemélyi hatáskört birtokló Demszky, így az általunk megkérdezett szakértő szerint az is elképzelhető, hogy a 17,5 milliárdos hitelszerződés csak az első lépése egy, az eredetileg tervezett, de hatályon kívül helyezett, 33 milliárdos hitelnél is nagyobb összegű kötelezettségvállalásnak. A sajtófőnök arra hivatkozva, hogy az érintett közbeszerzési eljárás jelenleg folyamatban van, nem adott információt arról sem, hogy a 3. részfeladatként kiírt, meglepő összeállítású projekteket tartalmazó, 934 milliós hitelkeret összege hogyan oszlik meg az Erzsébet híd díszkivilágítása, a 2009. évi felüljáró-felújítások és a Breznó közben található átmeneti gyermekotthon rekonstrukciója között. Az 5. részfeladatként meghirdetett, 1,517 milliárdos hitelkeretet szintén össze nem illő projektekre költené Budapest: egy mozgásjavító általános iskola felújítása és építése, valamint a Főpolgármesteri Hivatal informatikai feladatainak 2009. évi üteme szerepel egymás mellett. Czuk Dorottya szintén a titoktartási kötelezettségre hivatkozva utasította el kérdésünket azzal kapcsolatban, menynyit költenek számítástechnikára, és mennyi jut a gyerekeknek az 1,517 milliárdos összegből: „A fővárosi önkormányzat – összhangban a hatályos jogszabályokkal – az eredményhirdetést követően az eredményről szóló tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben közzé fogja tenni” – olvasható a sajtófőnök válaszában.
Czuk annyiban megnyugtatott minket, hogy a néhány hónapja átadott, 5,6 milliárd forintos fazonírozáson átesett Szabadság hídra már nem költ újabb százmilliókat a főváros. Kevésbé megnyugtató viszont az 555 milliós hitelkeretet felhasználási módja: Demszky Gábor ugyanis azt tervezi, hogy az utóbbi hat hónap során kifizetett saját forrást hitellel váltsák ki. Szakértőnk szerint ez egyrészt azt erősíti, hogy Budapest kasszája olyannyira kiürült, hogy nemcsak a tervezett fejlesztések önrészére nincs már pénz, hanem a befejezett beruházásokra kifizetett saját forrást is inkább drágább hitelre cserélnék; másrészt aggodalomra adhat okot az is, hogy a hasonló, utólagos finanszírozású projektek esetében a számlák sok esetben követhetetlen utat járnak be. Szerettük volna az ez irányú kétségeket eloszlatni, de arra a kérdésünkre, hogy az érintett időszak állítólagos 555 milliós számlái milyen konkrét kifizetésekhez kapcsolódnak, már nem érkezett válasz.
Veszélyes popcorn bukkant fel a piacon, brutális vegyszer került a zacskóba
