Ellaposodó érdekvédelem

Ígérete ellenére a magyar Külügyminisztérium nem törekszik arra, hogy mielőbb a nemzetközi porondra terelje Szlovákia múlt pénteki, Sólyom Lászlóval szembeni elfogadhatatlan intézkedését. A szaktárca erre vonatkozó kérdésünkre válaszolva ugyanis közölte, a héten szakállamtitkári szinten egyeztetnek, és egyelőre mindössze a minden évben Szlovéniában megrendezett – e hét végi – bledi biztonságpolitikai fórum margóján folytatnának kétoldalú szlovák–magyar konzultációt.

Hibás névhasználat. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint tele van hibával az a minisztériumi jegyzék, amely a szlovákiai magyar tankönyvekbe szánt szlovák és magyar földrajzi megnevezéseket tartalmazza. „Sajnos számtalan olyan eset van, ahol nincs feltüntetve a földrajzi név magyar változata” – húzta alá Szigeti László, az MKP oktatási alelnöke. A korábbi oktatási miniszter kifogásolta azt is, hogy a jegyzékből több folyó, völgy vagy síkság megnevezése hiányzik. „A diákoknak joguk van ahhoz, hogy teljes értékű tankönyveket kapjanak” – húzta alá Szigeti. (MTI)

A Bem tér fellépésébe jól beleillik Balázs Péter az osztrák liberális Der Standard napilapnak adott tegnapi nyilatkozata, amely szerint Magyarország mindenekelőtt Szlovákiával szeretné tisztázni az ügyet. A külügyminiszter szerint az eset kapcsán hazánk biztosítani akarja, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő, ezért el akarja érni az európai uniós szabályozás megfelelő módosítását. A szaktárca sajtóosztálya továbbra is fenntartja, hogy Balázs Péter már múlt pénteken telefonon beszélt Carl Bildt svéd kollégájával, noha ezt a stockholmi külügyminisztérium vagy a brüsszeli svéd misszió továbbra sem erősítette meg. Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő – konkrétumok említése nélkül – kérdésünkre válaszolva annyit közölt, Balázs Péter a témát előreláthatólag ma felveti az uniós nagykövetekkel folytatott közös megbeszélésén.
A magyar szaktárcával ellentétben Mesterházy Attila lapunknak válaszolva úgy véli, az Európai Bizottság (EB) tegnapi reakcióját – amely szerint az EB nem illetékes az ügyben – a téves helyzetelemzés és Brüsszel informálatlansága okozta. Az MSZP frakcióvezetője szerint az EU-nak mindenféleképpen politikailag kell foglalkoznia Sólyom László meghurcoltatásával. „Nemzetközi jogilag meg kell vizsgálni Sólyom László esetét, akárcsak a szlovák nyelvtörvényt, és ha valóban jogot sértett Pozsony, akkor mindenképpen a luxemburgi Európai Közösségek Bíróságához kell Magyarországnak fordulnia” – közölte Mesterházy. Információnk szerint az Országgyűlés külügyi bizottsága szeptember elején tárgyalja az ügyet. Bajnai Gordon miniszterelnök tegnap kormánya nevében megköszönte Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének az elvi kiállást, amelyet a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban tanúsított, és rövid tájékoztatást adott a magyar–szlovák viszony legfrissebb fejleményeiről. Az MTV Híradójának értesülése szerint a magyar kormány megkezdte Bajnai Gordon és Robert Fico találkozójának előkészítését.
A szlovák kormányfő tegnap újra ezeréves történelmi távlatból politizálva közölte, emlékszik arra, amikor Szent István zászlajai alatt valósították meg a legkeményebb elmagyarosítást, ezért érthetetlen számára, miért akarják a szlovákok királyaként feltüntetni Szent Istvánt. „Az én királyom Szvatopluk” – nyilatkozta annak kapcsán, hogy Révkomáromban pénteken felavatták az államalapító Szent István király lovas szobrát. A kormányfő azt is kifogásolja, hogy a városi önkormányzat nem engedte felállítani Szent Cirill és Metód szobrát.
Robert Fico a Sólyom Lászlóval történtek kapcsán bírálja a szlovák sajtót is. „Néha az az érzésem, nem is Szlovákiában vagyok, mert ha megnézzük a magyar sajtót, megállapíthatjuk, egy emberként sorakoztak fel a magyar államfő mögé” – véli Fico. A kormányfő ugyanakkor már sajnálta a történteket.
A szlovák sajtó Sólyom László kitiltásával kapcsolatban már csak azzal foglalkozik, hogy az Európai Unió nem kíván foglalkozni az ügygyel. Valamennyi lap idézi az Európai Bizottság szóvivőjének állásfoglalását, amely szerint „két tagország közti vitáról van szó”, s hozzáteszik, a magyar diplomácia „nem járt sikerrel Brüsszelben”.