Sérti az esélyegyenlőséget, hogy míg az Út a munkába programba egyre nagyobb összegeket fektetnek, addig a megváltozott munkaképességűektől az utolsó lehetőséget is elveszik – nyilatkozta lapunknak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetének igazgatója. Derera Mihály szerint a szóban forgó kormánydöntés sérti az esélyegyenlőséget, és meghozatalát sem szakmai, sem erkölcsi indok nem magyarázza. Megjegyezte: jövőre lejár azon megváltozott munkaképességűek szerződése is, akik jelenleg dolgoznak. Derera úgy véli, a szocialista vezetés nem számol azzal, hogy az érintett több mint harmincezer lakos segélyért folyamodik majd munka hiányában, így sokkal nagyobb összeget kell fordítani a jövőben erre a területre.
Lapunk a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) fordult, hogy megtudjuk, mi indokolja a rendelet beiktatását. A tárca úgy felelt: a rendelet azért született meg, mert a megváltozott munkaképességűek bértámogatására a kormány már nyolc hónap elteltével is másfélszer annyi kötelezettséget vállalt, mint amennyit erre a célra az egész 2009-es évre a költségvetés tartalmazott. – Új támogatási kérelmet tehát azért nem lehet befogadni, mert a kormány biztosítani kívánja a jelenleg már támogatással érintett 30-32 ezer fő foglalkoztatását – olvasható a válaszban.
Czomba Sándor (Fidesz) szerint azonban a kormány magának okozta ezt az anomáliát, amit most megszorításokkal igyekszik orvosolni. A legnagyobb ellenzéki párt képviselője emlékeztetett: 2005-ben a kormány átalakította a megváltozott munkaképességűek bértámogatásának szabályait. Ennek értelmében nemcsak a védett vagy kiemelt akkreditációval rendelkező szervezetek igényelhetik a támogatást, hanem az alapakkreditációval rendelkezők is, vagyis azok a társaságok, amelyek minimum egy éve működnek és megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ezt tervezik. – Ezzel azt érték el, hogy a cégek ahelyett, hogy a rehabilitációs alapba befizettek volna, a már meglévő munkavállalóik közül néhányat leszázalékoltattak, és felvették rájuk a bértámogatást. Így gyakorlatilag új munkahelyet nem teremtettek, sokkal inkább az eddig is munkaviszonyban álló személyek utáni támogatásigénylés lehetőségét nyitották meg – hívta fel a figyelmet a képviselő. Czomba megjegyezte azt is: mivel az anyagi keret felülről nyitott, ha a beérkezett kérelmek a jogszabályi feltételeknek megfeleltek, a támogatást meg kellett ítélni. – Ezért történik meg, hogy minden évben túligénylés jelentkezik, ugyanakkor a foglalkoztatásban semmilyen javulást nem eredményez – tette hozzá. Czomba szerint a kormány most az alapakkreditációval bíró vállalkozások, szervezetek felé kiáramlott és kiáramló – az előirányzott 12 milliárd forinttal szemben –, mára 22 milliárd forintra duzzadt összeg növekedését próbálja megállítani. – A rendeletet úgy fogalmazták meg, hogy az az érintett társaságok, vagyis a védett foglalkoztatók további ellehetetlenítését eredményezi – véli Czomba. Elmondta: a jelenlegi bértámogatások megítéléséhez kapcsolódó eljárási rend szerint az óraszámemeléseket új bértámogatási kérelemként kell kezelni és beadni a munkaügyi központoknak, ám ezt e hónaptól nem tehetik meg, támogatás nélkül viszont elképzelhetetlen a foglalkoztatás. A jelenleg támogatott munkavállalók esetében az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet felülvizsgálatát követően előfordulhat, hogy olyan minősítést kapnak, amely új bértámogatási kérelem benyújtását teszi szükségessé, az új szabályozás következtében viszont nem ítélik meg a bértámogatást. Hozzátette: előfordulhat az is, hogy 2010. január 1-jétől a rendszeres szociális járadékban részesülőknél a keresetkorlátozás miatt óraszámot kell csökkenteni, és a csökkentés miatt nem lehet beadni új bértámogatási kérelmet.
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
