Fittyet hány a törvényre a minisztérium

Hiába indított vizsgálatot, adott ki állásfoglalásokat lapunk megkeresésére Jóri András adatvédelmi biztos, neki sem sikerült a törvények betartására bírnia a Pénzügyminisztériumot (PM). Lapunk ugyanis a múlt év vége óta hiába próbálja megtudni a tárcától, milyen körülmények között szereztek be nagy értékű autókat a Veres János vezette minisztériumnak akkor, amikor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a válság miatt önmérsékletre szólította fel a tárcákat.

A megválaszolatlan ombudsmani kérdések
– Mivel indokolható, hogy a PM az ügyben nem adatgazda, ha a beszerzés a PM költségvetéséből történt? Milyen dokumentáció van a PM birtokában, kezelésében a gépkocsivásárlást illetően?

– Miért nem válaszoltak a VPOP-val kapcsolatos kérdésekre?

– Az adatvédelmi törvény 19. §-ának 4. bekezdése kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személyek feladatkörével összefüggő személyes adat, valamint a közfeladatot ellátó személyek e feladatkörével összefüggő személyes adat nyilvános. Ennek ismeretében mi az oka, hogy megtagadták a választ azon kérdésekre, miszerint kinek az utasítására történt a vásárlás, és mely állami vezetők használják az autókat?

– Az Avtv. tájékoztatási kötelezettséget határoz meg, függetlenül az esetleges korábbi közzétételektől. Miért nem adtak konkrét választ az egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekre?

Az ombudsman mindenesetre megállapította, hogy a minisztérium nem tett eleget az adatvédelmi törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének, így máig nem tudni például azt sem, mely állami vezetőknek szereztek még be drága gépjárműveket.
Január végén írta meg lapunk, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter 2008 decemberében egy háromezer köbcentis Audi A6-os turbót kapott használatra, amelyet 14,2 millió forintos beszerzési áron a vám- és pénzügyőrségen keresztül rendelt meg a tárca.
*
A hírből botrány lett, mert tavaly októberben Gyurcsány Ferenc a gazdasági krízis miatt bejelentette: leállítják az állami luxusberuházásokat, s a központi közigazgatás egy fillért sem költhet autó-, telefon- és bútorbeszerzésre. Azóta kiderült, hogy nemcsak a tárcavezetőt, de az akkori szakállamtitkárt, Kovács Álmost, valamint további két felső vezetőt is megleptek felső-, közép- kategóriás autókkal.
Több mint fél éve próbáljuk kideríteni, hogy ki lehetett az a két személy, akiknek autót rendeltek, továbbá azt, hogy mi lett a sorsa Veres János korábban használt négyéves Audijának. Szerettünk volna betekinteni a beszerzés dokumentációjába is, hiába. Végül az adatvédelmi biztoshoz fordultunk, aki a napokban küldte meg a témában kiadott második állásfoglalását (idén februárban az ombudsman közölte, hogy a vonatkozó törvény szerint kérdéseinkre a PM-nek válaszolnia kell, ám ez azóta sem történt meg). Válaszából pedig kiderült, egyelőre az ő kérdéseire sem reagált a minisztérium. – Az ön és a PM közti levelezést áttekintve megállapítható, hogy a PM nem minden kérdésre adott választ, vagy nem érdemi választ adott, és ezáltal a PM nem tett eleget az adatvédelmi törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá a válaszadás elutasítását nem indokolta – írta Jóri András, hozzátéve, hogy végleges állásfoglaláshoz szükség lenne a tárca érdemi válaszaira. Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke Jórival annyit már közölt, hogy a VPOP az ügy adatgazdája, és lapunk információigényét kielégítették. – Ezen tájékoztatáson túl azonban a megkeresésünkben megjelölt négy kérdés egyikére sem kaptunk választ – olvasható Jóri András lapunknak adott állásfoglalásában (ezekről lásd keretes írásunkat). Az ombudsman június 18-án Oszkó Péter pénzügyminiszterhez fordult, kérve az adatigénylés teljesítését és gyakorlatuk megváltoztatását. A levélre még nem érkezett válasz.
Jóri András Pichler érvelésével kapcsolatban, miszerint nem a PM az ügy adatgazdája, kifejti: „Álláspontom szerint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján mind a vámhatóságnak, mind a PM-nek tájékoztatási kötelezettsége van azon adatok, információk tekintetében, melyek a birtokában, kezelésében vannak. Tehát egy adott ügyben több adatgazda, adatkezelő is lehet, és közérdekű adatokról való tájékoztatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a másik adatkezelő szervhez nyújtottak-e be adatigénylést.”
Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja érdeklődésünkre kifejtette: az állampolgári jogkövetésre rossz hatással van, ha a jogalkotásban is közreműködő szerv nem tesz eleget törvényi kötelezettségének.