Kerékbilincselésre utasított felügyelők

A lehető legtöbb kerékbilincs feltételére és az ezzel járó pluszbírság behajtására utasította munkatársait a Fővárosi Közterület-felügyelet. Mindez ellentétben áll a közterület-felügyeletről szóló törvénnyel, amely kimondja, hogy a szabálysértések esetén a lehető legkisebb hátránnyal járó szankciót kell alkalmazni.

Bákonyi Ádám
2009. 09. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahol kerékbilincs alkalmazására van lehetőség (kiemelten, ahol tömeges szabálysértések fordulnak elő, például a Városligetben), ott az intézkedési eljárás az, hogy az ügyeleten keresztül a járőrnek érdeklődnie kell, hogy van-e megfelelő kapacitása a kerékbilincselőknek. Amennyiben van, úgy a kiérkező kerékbilincselőkig a helyszínt biztosítani kell, és csak akkor alkalmazható a thb (távolléti helyszíni bírság – a szerk.), ha kerékbilincselére nincs kapacitás – olvasható a Fővárosi Közterület-felügyelet augusztus 5-i vezetői értekezletén elhangzottak írásos emlékeztetőjében.
*
A lapunk birtokába került dokumentumban rögzített utasítás számos jogszabályt is sért. Egyrészt a felügyelőknek kötelességük azonnal önállóan intézkedniük, ha szabálysértést észlelnek, nem kell várniuk a vészhelyzeti információs központ válaszára és a bilincselők kiérkezésére. Másrészt a közterület-felügyeletről szóló törvény kimondja: a lehetséges intézkedések közül azt kell választani, amely az intézkedésben érintettre a legkevesebb korlátozással, sérelemmel vagy egyéb szankcióval jár. A kerékbilincs alkalmazása azonban a legvégső és legdrágább büntetés kiszabását jelenti, noha a közterület-felügyelőknek mérlegelési lehetőségük van a szabálysértések elbírálásában. Ha megtalálják az autó tulajdonosát, akkor helyszíni, ha nem, akkor a már említett távolléti helyszíni bírságot lehet kiszabni; ezek háromtól húszezer forintig terjedhetnek. Az immár szinte kötelezővé tett kerékbilincs alkalmazása további közel tizenötezer forintos – helyszínen fizetendő – többletet jelent a szabálysértési bírságon túl.
A vezetői utasítás hátterét „magyarázhatja”, hogy nem hivatalos információink szerint a Fővárosi Közterület-felügyeletnek napi 4–500 ezer forintos bevétele származik a kerékbilincselésből, ami éves szinten több mint százmillió forintot jelent. Az emlékeztetőből továbbá az is kiderül, nagyon sok az úgynevezett rontott intézkedés, aminek mértékét a felügyelet 5–6 százalékban tartja elfogadhatónak.

Kenőpénzügy. Egy terézvárosi közterület-felügyelőt is meggyanúsított az ügyészség a kerékbilincselési ügyben. A közterület-felügyelő főnöke már előzetes letartóztatásban van; őt azután fogták el, hogy kenőpénzt vett át. A gyanú szerint azért kapták a pénzt, hogy több kerékbilincset tegyenek fel, így növeljék a Centrum Parkoló Kft. bevételét. Van gyanúsítottja a kerékbilincses vesztegetési ügynek a Centrum Kft.-ben is. A rendőrség szerint az ügyvezető helyettes adott pénzt a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjének, hogy még több kerékbilincset tehessenek fel a kerületben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.