Ezek voltak Kapu Tibor utazásának legizgalmasabb pillanatai

Kapu Tibor történelmet írt, amikor első magyarként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahol két héten át dolgozott tudományos kísérleteken. Az Axiom–4 küldetés során megható és izgalmas pillanatoknak is tanúi lehettünk a belépéstől a közelgő visszatérésig. Cikkünkben felidézzük Kapu Tibor űrutazásának legemlékezetesebb mozzanatait.

Kapu Tibor és társai a Nemzetközi Űrállomáson Forrás: MTI

Június 25-én startolt el a floridai Kennedy Űrközpontból az Axiom–4 küldetés, fedélzetén Kapu Tiborral, Magyarország második űrhajósával. A kéthetes misszió során Kapu Tibor több tucat tudományos kísérletet végzett el, bejárta a Nemzetközi Űrállomást, és százezrek követték minden lépését. Összegyűjtöttük az űrutazás legemlékezetesebb pillanatait.

Kapu Tibor történelmet írt (Fotó: MTI)

Kapu Tibor történelmet írt

Június 26-án bekövetkezett a történelmi pillanat, mikor Kapu Tibor átlebegett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), első magyarként, hiszen Farkas Bertalan 1980-ban még a Szaljut–6 fedélzetén járt. A dokkolást követően másfél órás nyomáskiegyenlítésre volt szükség, majd az Axiom–4 küldetés négyfős legénysége – köztük Kapu Tibor – lebegve lépett be az űrállomásra. A fogadóceremóniát élőben közvetítették, és még aznap megkezdődtek az első kísérletek.

Beszélgetés a miniszterelnökkel élőben az űrből

Június 30-án egy nem mindennapi élő adásban Orbán Viktor miniszterelnök beszélgetett Kapu Tiborral, aki elárulta, hogy a legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a dokkolás után felhívhatta a szüleit. Kapu Tibor szerint a magyar nemzetet sikerült megszólítaniuk, és hatalmas megtiszteltetés volt számára, hogy eljuthatott idáig. A beszélgetés során kiderült, hogy Piros Aranyat is vitt magával, és reggelenként a híres kupolaablakból nézi a Kárpát-medencét. A Fertő-tó, Kecskemét, Szeged és a Balaton déli partja is megjelent már a látóhatáron. Amikor azt kérdezte tőle a kormányfő, látja-e a háborút odafentről, csak ennyit felelt: 

Idefentről én csak szépet és jót látok.

A Hunor-program céljai

Az AX–4 misszió hatvan kísérletéből huszonötöt Kapu Tibor egyedül hajtott végre a Hunor magyar űrprogram keretében. Ezek között szerepel növénytermesztés (búza, paprika, retek), DNS-vizsgálat muslicákon, sugárzásmérés és kristályosítás is. Július 2-án középiskolás diákok kérdezhették őt élőben a Huniverzum központból. A fiatalok kérdéseire válaszolva a magyar űrhajós arról is beszélt, milyen érzés súlytalanságban élni, hogyan működik az oxigénelőállítás az ISS-en, és hogyan változik meg az ember térérzékelése az űrben.

Június 30-án a TV2 Tények plusz különkiadásában is bejelentkezett, ahol látványos kísérletként vízgömböket lebegtetett a mikrogravitációban. Kiemelte, hogy a tudósok „szerelemgyermekeit” bízták rá, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy helytálljon. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy fiatalokat inspirálhat. 

Remélem, mi is példaképei lehetünk a következő generációnak

– fogalmazott.

Július 4-én a Nemzetközi Űrállomásról tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy minden nap egy csoda. Megtiszteltetés számára, hogy olyan nemzetközi csapattal dolgozhat együtt, amely a világ különböző pontjairól érkezett. 

A visszatérés lesz a legnehezebb manőver

Július 14-én a visszatérés lesz a legkomplexebb művelet. A Crew Dragon leválik az ISS-ről, majd a Csendes-óceán fölött, Kalifornia közelében landol. A művelet során a kapszula óránként 28 ezer kilométeres sebességről lassul le, mielőtt a fékezőernyők segítségével vízre száll. Ez lesz az első alkalom, hogy egy amerikai űrkapszula a nyugati part közelében tér vissza. Kapu Tibort ezt követően helikopterrel viszik a szárazföldre, majd orvosi megfigyelés és sajtótájékoztató vár rá, végül pedig a családja.

Borítókép: Kapu Tibor és társai a Nemzetközi Űrállomáson (Fotó: AFP)