Korlátozzák az ügyvédjelöltek számát

Megfelelő éves árbevételhez kötné az ügyvédi kamara, hogy ügyvédek és ügyvédi irodák gyakornokot, jelöltet alkalmazzanak. Erre a most módosított szakmai törvény jogosítja fel az érdekvédelmi szervezetet. A jogszabály szerint csak az az ügyvéd kerülhet be a pályakezdőket foglalkoztatók névjegyzékébe, aki legalább két éve gyakorolja hivatását, és nem áll fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt. Senkinek sem lehet háromnál több jelöltje.

A 12 ezer hazai ügyvéd jelenleg hatezer ügyvédjelöltet alkalmaz – derül ki a statisztikákból. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden második szakember ügyvédbojtárt foglalkoztatna. A jelöltek kétharmada Budapesten és az egyetemi városokban, vagyis Szegeden, Pécsett, Győrben, Miskolcon és Debrecenben dolgozik.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak elmondta: többévi előkészítés után módosította most az Országgyűlés az 1989-es ügyvédi törvényt. A jogszabály szerint a jövő évtől külön jegyzékbe kell felvenni azokat az ügyvédeket, akik jelöltet alkalmazhatnak. A névjegyzékbe az új rendelkezés szerint csak azok a jogászok vehetők fel, akik már legalább két éve ügyvédként dolgoznak és nem állnak fegyelmi vagy büntetőeljárás hatálya alatt. A módosított ügyvédi törvény a kamarát további feltételek meghatározására jogosítja fel. Bánáti János szerint a kamara teljes ülése várhatóan októberben egészíti ki a törvényi kívánalmakat. Elképzelésük szerint csak az olyan ügyvédeket lehet ügyvédjelölt foglalkoztatására felhatalmazni, akiknek elegendő ügyük van. A kamara az előző évi árbevétel összegéből ítélhetné meg, objektíve alkalmas-e az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda arra, hogy felkészítse a jövő szakembereit.
Az elnök közölte még: a jelölteket foglalkoztató ügyvédek névjegyzékébe felvett szakemberek személyenként három gyakornokot alkalmazhatnának. Az ügyvédi törvénynek ez az új paragrafusa nem viszszamenőleges hatályú, akinek tehát most öt jelöltje van, nem kötelezhető a létszám csökkentésére. A jogszabály módosítását az a jelenség indokolja, hogy olyan ügyvédek is alkalmaznak jelöltet, akiknek ehhez nincs elegendő ügyük. Sokszor csupán baráti szívességből vállalták el, hogy a hároméves joggyakorlat idejére kifizetik a jelölt után a társadalombiztosítási járulékot. Abban bíztak: tanítványuk majdcsak átjut a szakvizsgán. Bánáti kérdésünkre megerősítette, hogy a hírek szerint némely ügyvédek a járulék összegét magával a jelölttel fizettették ki, és – ugyancsak a legenda szerint – többen további pénzt kértek: ügyvédbojtárok foglalkoztatásából tartották fenn magukat. Ezeket az információkat azonban az elnök közlése szerint nem lehetett igazolni.
A gondok gyökere az, hogy a hazai jogi egyetemek évente 3000-3500 diplomást bocsátanak ki. A bíróság, az ügyészség és a közjegyzők évente összesen száz új fiatal szakembert sem vesznek fel. A közigazgatás is inkább leépít, semmint hogy növelné a létszámot. A jogvégzettek különösen 2000 óta ügyvédként próbálnak érvényesülni: egyéni ügyvédeknél és ügyvédi irodákban szeretnék eltölteni a hároméves gyakorlati időt, hogy azután szakvizsga-bizonyítványhoz jussanak. Bánáti János szerint az ügyvédi pálya szabad, a bejutás nem korlátozható. A kamarának azonban kötelessége, hogy a jogszabály alapján gondoskodjék róla: csak olyan jogászok válhassanak ügyvéddé, s védjék, képviseljék a megbízójukat, akik ehhez valóban megszerezték a szükséges ismereteket.

bojtár. Az ügyvédjelölt olyan fiatal jogász, aki csak akkor válhat ügyvéddé, ha az egyetem után letölti az előírt hároméves joggyakorlatot, és leteszi a jogi szakvizsgát. Bánáti János tájékoztatása szerint a jelöltek a városi és a kerületi bíróságokon korlátlanul helyettesíthetik az ügyvédeket a polgári és a büntetőügyek tárgyalásán is.