Lamperth számon kérte a minisztert

Számos olyan cég pályázott munkahelymegtartó támogatásra, amely a válság alatt nemhogy rossz helyzetbe került, hanem milliárdos árbevétel-növekedést produkált. Egy ilyen cég mellett lobbizott nemrég Lamperth Mónika, aki magyarázatot kért a jelenlegi munkaügyi minisztertől, hogy miért utasították el a társaság pályázatát. A túligénylések miatt felfüggesztették a munkahelyek megtartását célzó programot.

Lamperth Mónika MSZP-s képviselő nemrég írásos választ kért Herczog Lászlótól, hogy miért utasították el a kaposvári Videoton Elektro-Plats Kft. Munkahelyek megőrzéséért című pályázatát. A volt munkaügyi miniszter szerint a társaságnak minden olyan támogatást meg kellene adni, amelylyel „a dolgozók érdekét helyezzük előtérbe, és legfőképpen munkájukat tudjuk megőrizni”. A tárca jelenlegi vezetőjének válaszából azonban kiderült: a cég tavalyi 1057-es létszáma idén áprilisra 583 főre csökkent, noha 2006 óta folyamatosan támogatásban részesült munkahelyteremtés címén. Három éve 40 fő foglalkoztatására 76 millió, 2007-ben ötven fő foglalkoztatására 70 millió, tavaly 101 fő foglalkoztatására pedig 11 millió forint támogatást kapott. Ezenfelül tavaly további 15 fő foglalkoztatására 5,8 milliós bértámogatást, 9 fő alkalmazásához pedig 9,5 milliós támogatást kapott. A cég közben 2006-ban több mint 3,1 milliárd, 2007-ben 7,2 milliárd, tavaly pedig 17 milliárdos árbevételt produkált. Saját tőkéje 2006 óta tavalyig 139 millióról 1,1 milliárdra gyarapodott, adózás előtti eredménye is dinamikus növekedést mutat ebben az időszakban: 31 millióról 655 millió forintra emelkedett.
– Tapasztalataink szerint a beérkezett munkáltatói igények ötven százaléka nem kellően megalapozott. A munkáltatók programtervben bemutatott gazdasági és foglalkoztatási folyamatai, gazdálkodási adatai, valamint a gazdasági válság hatása közötti közvetlen összefüggés nem minden esetben mutatható ki – közölték megkeresésünkre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál (FSZH). A szervezethez jelentős számban érkeztek olyan pályázatok, amelyek a kiírásban megfogalmazott eleve kizáró okot tartalmaztak. Az elutasított pályázatok esetén gyakori volt, hogy olyan vállalkozás nyújtotta be az igényét, amelynek az árbevétele a válságidőszakban is jelentősen növekedett és az egyéb teljesítménymutatói is kedvezők voltak, magas osztalékot fizettek – közölték az FSZH-nál. Ismert, hétfői hatállyal felfüggesztették az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, Munkahelyek megőrzéséért elnevezésű központi munkaerő-piaci programot. Erre azért volt szükség, mert a már megítélt és a határidőig beérkezett, de még el nem bírált támogatási igények 3,8 milliárd forinttal meghaladták a felhasználható keretet.

Egy korszak vége? Az utóbbi időben számos olyan szervezet – alapítvány, cég, szakszervezet – kritizálta Herczog Lászlót, amely korábban kiváló kapcsolatot ápolt a munkaügyi tárcával. A minisztériumot eddig viszont rendre olyan kipróbált, „megbízható” szocialista politikusok vezették, mint Kiss Péter, Burány Sándor, Csizmár Gábor, Lamperth Mónika, Szűcs Erika. Herczogot viszont a rendszerváltás óta minden kormány alkalmazta helyettes államtitkárként, államtitkárként, miniszteri megbízottként – éppen ezért keltett nagy feltűnést, hogy elvállata a miniszterséget a Bajnai-kormányban. Egy sajtótájékoztatón nemrég maga Herczog is kitért arra, hogy egyes szervezetek támadják, vitáznak a tárcával a különböző támogatások odaítélése, oda nem ítélése miatt. Megkeresésünkre a minisztériumban nem kívántak bővebben nyilatkozni ezekről az esetekről.